Lényeges szabály változott a nyugdíjkorhatárt betöltők esetében: ha érintett vagy, erről mindeképpen tudnod kell

Ki nem élhet a nyugdíj rögzítés lehetőségével?
Ily módon veszteség nem érheti nevezettet a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.
Jó tudni, hogy a nyugdíj rögzítését kérő személy nem minősül nyugdíjasnak, ezért szerezhet további szolgálati időt.
Nem élhet a nyugdíj rögzítés lehetőségével az, aki a nyugdíj korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjban (állandó özvegyi nyugdíjban) részesült.
Szintén nem veheti igénybe a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának lehetőségét a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult, tehát húsz év szolgálati idővel nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel már rendelkező személy sem a szolgálati idő rövidsége miatt.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgy pedig azért nem élhet ezzel, mert a korhatárt ez a hölgy még nem érte el a kedvezményes nyugellátás megállapításakor.
(adó.hu)
Fotó: 123rf
Ősszel körülbelül 2,5 millió magyar állampolgár jut plusz összeghez. De kinek milyen összegű emelés jár?
























