A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki elérte a rá irányadó korhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Aki legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, de nem éri el a húsz évet, öregségi résznyugdíjra lehet jogosult, amely lényegesen alacsonyabb összegű ellátást jelent. Bár a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy vállalkozóként eltöltött évek egyértelműen számítanak, vannak olyan időszakok, például régi foglalkoztatási jogviszonyok, megszűnt cégek, hiányos nyilvántartások, amelyek problémát okozhatnak. Emiatt célszerű a nyugdíjba vonulás előtt adategyeztetési eljárást kezdeményezni, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok pontosak legyenek. A késedelmes igénylésnek ráadásul anyagi következményei is lehetnek: a nyugdíj legfeljebb hat hónapra visszamenőleg állapítható meg, így aki ennél hosszabb ideig vár a kérelem benyújtásával, eleshet bizonyos összegektől.
Fotó: Pinterest - Illusztráció
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki elérte a rá irányadó korhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Aki legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, de nem éri el a húsz évet, öregségi résznyugdíjra lehet jogosult, amely lényegesen alacsonyabb összegű ellátást jelent. Bár a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy vállalkozóként eltöltött évek egyértelműen számítanak, vannak olyan időszakok, például régi foglalkoztatási jogviszonyok, megszűnt cégek, hiányos nyilvántartások, amelyek problémát okozhatnak. Emiatt célszerű a nyugdíjba vonulás előtt adategyeztetési eljárást kezdeményezni, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok pontosak legyenek. A késedelmes igénylésnek ráadásul anyagi következményei is lehetnek: a nyugdíj legfeljebb hat hónapra visszamenőleg állapítható meg, így aki ennél hosszabb ideig vár a kérelem benyújtásával, eleshet bizonyos összegektől.