Nemek közti egyenlőség vírus idején: a nők helyzete még mindig nem túl rózsás

Évek óta vitatott kérdés a női munkavállalók megbecsültségének aránya a férfiakéhoz képest - beleértve azokat is, akik vezető pozícióban dolgoznak. Mind bérezésben, mind elhelyezkedési esélyekben nagyok a különbségek, és ez a vírusjárvány alatt még inkább kiemelt téma – de hogyan lehetne ezen változtatni?

Még mindig tartja magát a téves hierarchia

Sajnos még mindig nincs helyén kezelve a kérdés, hogy kiből válhat jobb munkaerő, vagy jobb vezető: a nőkből vagy a férfiakból? Míg a nőket empátiájukért, kitartásukért, szervezői készségeikért éri dicséret, addig a férfiakat következetesebbnek, logikusabb gondolkodásúaknak, jobb vezetői képességekkel rendelkezőknek tartják számon. Ez nem feltétlenül van így, minek után a személyiség, a hozott tapasztalatok, a már megszerzett tudás sokat finomíthatnak ezen a képen.

Így állunk a kérdéshez

Az Európai Unió 100 pontos rendszerében, ami a nemek közti egyenlőséget méri, hazánk 53 pontot ér el, ezzel az utolsó előtti helyet elfoglalva. Viszonyításképpen a listavezető Svédország 83.8 ponttal, minket Románia előz meg 54.4 ponttal, és utánunk utolsó helyen Görögország áll 52.2 ponttal. Bár mondhatnánk, hogy valamivel több mint a felét teljesíteni tudjuk az EU által megfogalmazottaknak, a többi tagországhoz képest sajnos ez egyáltalán nem szép eredmény, hiszen ezzel a számmal a középmezőnytől is messze vagyunk, ahol körülbelül 70 pont az átlag.

Egy 2016-os felmérés (Eurostat 2016) szerint Európa szinten a férfiak (72%) foglalkoztatási rátája magasabb, mint a nőké (61%), a nők bruttó órabére pedig átlagosan 16,3 százalékkal volt kevesebb, mint a férfiaké, de a legnagyobb különbségek a vezető beosztásban dolgozók órabérei között vannak. Munkájuk során a férfiak általában magasabb pozíciókat töltenek be, mint a nők, 2016-ban a vezetők mindössze egyharmada (33%) volt nő az EU-ban, és ez a szám egyik tagállamban sem haladta meg az 50 százalékot.

Akik már léptek (x)

Alexandra Keith, a Procter&Gamble Beauty vezérigazgatója hisz a sokféleségben és a befogadásban. Magyarországi egységeinél, valamint a budapesti irodában dolgozó vezető beosztású nők aránya összesen 41,5 százalék.

„A COVID megváltoztatta a gazdaságokat, rávilágított a társadalom alapértelmezett feltételezéseire a nemi szerepekről és megkérdőjelezte az eddigi munkamódszereket. - állítja Keith. - A világjárvány okozta kihívások közepette a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak az egyenlőség és befogadás kérdésével, most még inkább fel kell gyorsítanunk a tisztességesebb, fenntarthatóbb és ellenállóbb világ felé tartó folyamatot.”

Mit lehet tenni?

Abban, hogy ez egy kicsit javuljon, a vállalatoknak van nagy szerepe. Persze sok múlik a gazdaság aktuális állásán és az adott pozícióra jelentkezők arányain is – hiába szeretne valaki nőt alkalmazni, ha jóval magasabb a férfi jelöltek száma. A törekvés mindenesetre jó megoldás lehet, valamint magában a szemléletben változtatni, mintegy túlnézni a felszínen, hogy mik a kvalitásai egy nőnek és egy férfinak a munkaerőpiacon. Főleg egy olyan helyzetben, amiben most vagyunk: a koronavírus járvány sokakat fosztott meg munkahelyétől, így többen más irányban gondolkoznak, esetleg eredeti szakmájukhoz térnének vissza. Ezért is fontos, hogy mindenki ugyanolyan esélyekkel induljon, hiszen a megélhetés nemsemleges.

Lead fotó, fotók: Pexels

Oldalak

Szólj hozzá Te is!