Támad a kánikula: a veterán muskátligondozó Kati néni elmondta, hogyan öntözd ilyenkor a növényt

Jön a perzselő hőség a következő napokban, és a muskátliknak sem tesz jót, ha túl sok nap éri őket. Kati néninek persze erre is van módszere.
Van egy trükkje, hogy ne pusztuljanak el a növények a nagy hőségben
A muskátli generációk óta uralja az ablakpárkányokat, erkélyládákat és vidéki kerteket szerte Magyarországon. Aligha akad olyan utca egy nyári napon, ahol ne színesednének legalább néhány háznál muskátlival teli balkonládák.
A muskátli nem őshonos növény Magyarországon, sőt Európában sem. A muskátli ősei Dél-Afrikából származnak, különösen a Fokföld térségéből. A 17. században, a gyarmatosítás és a kereskedelmi hajózás fellendülésével jutottak el először Hollandiába, majd Anglián keresztül elterjedtek az európai kontinensen.
Nevük – „Pelargonium” – a görög pelargos, vagyis gólya szóból ered. Ez a növény termésének hosszúkás, csőrös formájára utal, amely a gólyacsőrre emlékeztet. A magyar elnevezés – muskátli – valójában némi félreértés eredménye: eredetileg a valódi muskátfűre (Geranium) használták, majd a dísznövényként terjedő Pelargoniumokra is kiterjesztették.
A muskátli egyik legnagyobb vonzereje a virágok formájában és színében rejlő változatosság. Léteznek egyszerű és telt virágú fajták, egyszínűek és mintásak, sőt már illatos levelű változatok is. A klasszikus piros mellett rózsaszín, fehér, lila és kétszínű változatok is színesítik a palettát.
A muskátli nem igényel különleges talajt vagy ápolást, így kiváló választás kezdő kertészeknek is. Azonban van néhány dolog, amire a kánikulában is figyelni kell. Kati néni elárul néhány titkot, amit érdemes bevetni!