Ha az embernek ilyen kollégái vannak, ellenségek már nem is nagyon kellenek

Egy barát tanácsa mindig jól jön, főleg egy olyan helyzetben, amibe Monsieur Pignon kerül a Thália Színház tavaly októberben bemutatott darabjában. (x)

Vígjáték két részben

Francis Veber Addig jár a korsó a kútra… című 2001-es filmjéből a szerző által készített színpadi adaptációban, a Legyen férfi, Monsieur Pignon! című kétrészes vígjátékban címszereplőnk pohara ugyancsak tele van. A legutolsó csepp, hogy hírét veszi: családfői után könyvelői állásából is ki akarják rúgni. Ilyenkor kell egy barát, akinek támad egy zseniális ötlete. És Pignon, hogy mentse az állását, más ember lesz. Ugyanolyan, de tényleg más. Csak színleg, persze. Ez is elég ahhoz, hogy körülötte a többiek se ismerjenek magukra.

A magyarországi ősbemutató rendezője Paczolay Béla, főszerepben Pindroch Csabát, Szervét Tibort, Vida Pétert és Szabó Győzőt láthatják.

Így vagyunk kódolva

A történet alapszituációja: hogyan változik meg viselkedésünk, ha valakiről egy bizonyos információ birtokába jutunk? Főhősünk, Pignon egy unalmas ember, aki egy cégnél könyvelő. Létszámleépítés miatt éppen elbocsátani készülnek, de kiderül róla valami. Valami, ami nem is biztos, hogy igaz, de a környezete annak hiszi. És ezáltal megváltozik a hozzá való viszonyuk. „Alapvetően is így van - mondja Pindroch Csaba, aki Pignon megformálója, - de ezt nem emberi gyengeségnek tartom, egyszerűen így vagyunk kódolva. Abszolút megváltoznak az emberek. Jelen esetben ez az információ, egy extrém dolog, amit nem Pignon árul el magáról, más módon jutnak birtokába kollégái, és ettől egészen másképp kezelik, a figyelem középpontjába kerül.”

És amikor az irányítás kicsúszik a kezünkből...

Guillaume (Vida Péter) Pignon kollégája a cégnél és az egész történet egyik katalizátora. „A darab legelején a Gubás Gabi által megformált karakterrel, Mabelle-lel közösen próbálnak tenni valamit - ahogyan a szövegben is van: „…seggfejtelenítési vonatkozásban” - a Szabó Győző által játszott Santinivel" - meséli.

„Ha ez nem lenne, az egész spirál nem indulna be. Egy szimpla munkahelyi ugratás, hogy Guillaume arra próbálja rávezetni Santinit, hogy legyen kedvesebb Pignonnal - akiről kiderült, hogy meleg, - mutassa meg, hogy nem durva és nem homofób. Guillaume egy őszinte és okos ember, nem akar rosszat, nem gondolja, hogy ez az egyszerű kis pimf szívatás odáig fajul, hogy Santinit végül elmegyógyintézetbe viszik… Egy lavinát indít el a nem alaptalan, általa teljesen jogosnak tartott pedagógiai célzatú kis megtréfálás, de az irányítás - szerencsétlen módon - kicsúszik a kezéből. Santini teljesen rágörcsöl a Pignon iránti barátságának demonstrálására, de ez egy vígjáték, ezért végül minden a helyére kerül.”

A Daniel Auteuil és Gérard Depardieu főszereplésével bemutatott nagy sikerű francia film színházi változata mulatságos szatíra rólunk, akik néha a legnagyobb kerülővel találjuk meg saját utunkat.

„Hamvai Kornél fordításával egy nagyon szórakoztató vígjáték született. A vígjátéki fordulatok mellett azonban sok elgondolkodtató rétege is van a műnek” - nyilatkozta korábban Paczolay Béla rendező. „Tükröt tart elénk az állandó megfelelési kényszerről, a tájékozatlanságunkból eredő felületes sztereotípiákról, valamint az egymásra figyelés fontosságáról mutat példát”.