Milyen zajszennyezésre számíthatunk, ha egy gyár közelébe költözünk?

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács – tartja a mondás, amit a gyárakra nézve így fogalmazhatnánk meg: ahol termelnek, ott zaj keletkezik. Mindegy, hogy mi döntünk úgy, hogy egy üzem mellé költözünk, vagy az otthonunk mellé építenek egyet, néhány dolgot alaposan át kell gondolnunk. Ezeket szedtük össze cikkünkben.

Miért problémás a zajszennyezés?

A zajszennyezés napjaink egyik igen égető kérdése. Ahogy egyre több ember költözik a városokba és ahogy egyre nő az ipari termelés, úgy válnak mind zajosabbá az életterek. Egyes felmérések szerint a zajterhelés – amiért persze messze nem csak az ipar felelős – az Európai Unión belül a lakosság mintegy húsz százalékát érinti.

De mikor is beszélhetünk zajszennyezésről? Hogy ezt megérthessük, először is azt kell tisztáznunk, hogy a zajt egy határértékhez képest mérik, aminek a jele A, számszerűleg pedig decibelben szokás kifejezni (dB). A WHO ajánlása szerint zajszennyezésről 65 dB felett beszélhetünk. Hogy ezt kontextusba tudjuk helyezni, a 65 decibel nagyjából az átlagos forgalom zaja.

Ha sokat kell zajterhelésben élnünk, az sajnos komoly egészségkárosodásokhoz vezethet. A legtipikusabb az álmatlanság, a szív- és érrendszeri betegségek, a hallásszervi sérülések és a különféle kognitív, pszichés problémák. Utóbbiak közé sorolható a szorongás, az ingerlékenység vagy éppen a depresszió.

Egy gyár meglehetősen hangosnak mondható: odabenn akár 120 dB felett is lehet a zajterhelés, ami már a fájdalomküszöb határa. De a környéken élők is tapasztalhatnak 90-100 decibeles zajt – ez nagyjából az elsuhanó vonat vagy egy légkalapács szintjének felel meg.

Hozzá kell azonban tenni, hogy nem csupán a zajszint számít. A szakaszos zajt sokkal nehezebben tolerálja szervezetünk, mint a folyamatos hanghatást. Az újra és újra felcsendülő lárma kimeríti az idegrendszerünket, és arra sincs esélyünk, hogy hozzászokjunk a szakaszosan jelentkező zajhoz. Egy gyár esetében tehát az sem mindegy, hogy folyamatos, monoton hang keletkezik-e vagy kiszámíthatatlan kakofónia.

A gyárak zajforrásai

A gyárakban természetesen a zaj legnagyobb részéért a gépek a felelősek. Bár tagadhatatlan, hogy egy modern csavarkompresszor vagy esztergagép lényegesen halkabb, mint a néhány évtizeddel ezelőtti modellek, azért így is bőven az egészségre káros tartományban üzemelnek. Egy üzemben pedig rendszerint nem csupán egyetlen berendezés üzemel, hanem gépek tucatjai – mindez persze csak fokozza a zajszennyezést.

A gépek hangosak, de legalább a gyáron belül keltik a zajt. Ugyanez már nem mondható el a teherautókról és kamionokról, amik egész nap hozzák-viszik az árut, alkatrészeket, hulladékot. Egy nagyobb nyerges vontató bőven 80-85 decibel feletti hanggal üzemel még akkor is, ha tökéletes állapotban van. Egy elavult teherautó sajnos ennél még sokkal hangosabb lehet. Ebben az esetben is igaz, hogy nem egyetlen kamionról van szó, hanem egy komplett flottáról.

Tovább kutakodva a gyár zajforrásai után, mindenképp meg kell említeni, hogy az üzem hűtése és fűtése is hangos lehet. Egy több ezer négyzetméteres csarnok légkondicionálása rengeteg ventilátort és szellőztetőt jelent, amik nem éppen a halk működésről híresek. Végül említsük meg, hogy a reggeli és esti órákban, amikor a dolgozók jönnek és mennek, a forgalom zaja is zavarhatja a környékbelieket.

Mit tehetünk?

A kérdést két oldalról is érdemes megvizsgálni: mit tehetnek a gyár üzemeltetői, hogy csökkentsék a zajszennyezést, és mit tehetünk mi, a gyár környékén élők, hogy elviselhetőbbek legyenek a körülmények? Kezdjük a gyárak teendőivel.

Mindenképp jó ötlet, ha korszerűsítik az eszközparkot. Ahogy már említettük, egy új csavarkompresszor, esztergagép vagy fűrész lényegesen kisebb zajterhelés mellett használható. Remek megoldás az is, ha a gyár falait, homlokzatát zajvédő panelekkel rakják tele. Ezek a speciális anyagból készült táblák képesek elnyelni a kiáramló hangok jelentős részét, jócskán tehermentesítve a környékbelieket. A hangos gépek alá pedig célszerű rezgéscsillapító anyagot helyezni, aminek célja, hogy a vibrációból eredő hangokat tompítsa. Az első lépés ezzel együtt az, hogy a vállalkozás zajcsökkentési intézkedési tervet készít, és szakemberekkel felméri, hol keletkezik a gyárban túlzott zaj.

Ezek után lássuk, mit tehetünk mi, hogy ne legyen annyira zavaró az üzem közelsége. Feltétlenül kezdjük a teendőink listáját a nyílászárók cseréjével. Az új, műanyagból készült ablakok és ajtók nagyon is képesek megálljt parancsolni a hangoknak. Ugyanez igaz az olyan szigetelő anyagokra, mint a hungarocell vagy a kőzetgyapot. A ház oldalfalait akár belülről is hangszigetelhetjük, ehhez keressük a szakboltokban a hangelnyelő paneleket és szivacsokat.

Törekedjünk a kompromisszumra!

Fontos, hogy a gyár tulajdonosai és a környéken élők higgadtan beszéljenek egymással, és közösen találják ki a megoldást. Hiszen a munka nem állhat le, de az sem várható el senkitől, hogy állandó zajban éljen.