Miért nem foglalkozunk azzal, mi lesz velünk a jövőben?

Tettek helyett vágyak

A megtakarítás hiányának másik oka, hogy bár az emberek terveznek a jövőjükkel kapcsolatban, és elképzelik, hogyan szeretnék tölteni a nyugdíjas éveiket - unokákkal, kertészkedéssel, tengerparti pihenéssel - ezeket a vágyakat nem követi a tényleges tett, vagyis a megtakarítás. Ezt a mentalitást jól mutatják a következő adatok:

• a megkérdezettek 54%-ának csak 3 évre előre vannak terveik
• 31%-ának csupán 4 hónapra előre van megtakarítása
• 36%-ának pedig egyáltalán nincs

Érdekes adalék a történethez, hogy a legtöbb ember, akinek van megtakarítása, nem az időskori biztonságának megteremtésse érdekében tesz félre, hanem azért, hogy váratlan kiadás esetén legyen mihez nyúlnia. Ezt követi a lakáscélú megtakarítás, a létfenntartás jövedelem kiesése esetén, a gyermekek iskoláztatása és csupán az ötödik helyen van az időskori megtakarítás.

Mi történik, ha…?

A megtakarítási kedv hiánya felveti a kérdést: kire támaszkodunk akkor, ha történik velünk valami, és nem tudunk pénzt keresni? A válaszadók 73%-a arra jutott, hogy a családjától kérne segítséget, 36% pedig a társától. Olyan befektetéssel azonban, amely akkor ad biztosítékot, amikor az egyik kereső kiesik a munkából, csak a megkérdezettek harmada rendelkezik.

A kerekasztal-beszélgetésen Hajas László mesterfodrász is elismerte, hogy ilyen esetben nincs B-terve. „Megfordult a fejemben, mi lesz, ha velem történik valami, de nem gondoltam át, hosszú távon hogy kezelnénk ezt a helyzetet. Nehéz megtanulni, hogy 35 évesen már ennyire előre kell tervezni.”

Fotók: scaworksllc.com, oceaneyre.com.au