Megnevezték azt a négy minisztert, akinek vétójoga lesz - de vajon hogyan működik majd ez a gyakorlatban?

Szerda este derült ki, mit is jelent majd pontosan a gyakorlatban, hogy az új magyar kormány négy minisztere is vétójogot kap.

Nem lehet majd törvényjavaslatot beterjeszteni a hozzájárulásuk nélkül

Szerda este a Magyar Közlönyben tették közzé a miniszterelnök és a miniszterek feladat- és hatásköreiről szóló rendeletet, amelyből az is kiderül, hogyan kell értelmezni Magyar Péter miniszterelnök korábbi kijelentése arról, hogy négy miniszter vétójogot kap - írja a hvg.hu.

Az egészségügyi, az igazságügyi (IM), az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyminiszter (PM) feladatköri leírásában az olvasható, hogy „a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint a feladatkörében vétót gyakorolhat a jogszabályok és a Magyar Közlönyben közzéteendő kormányhatározatok tervezetei kapcsán”. Az IM és a PM esetében ezt azzal egészítik ki, hogy „az igazságügyért viselt felelőssége körében jogi és alkotmányossági vétót”, illetve „az államháztartásért fennálló felelőssége keretében költségvetési vétót” alkalmazhat a tárcavezető. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulásuk nélkül nem lehet törvényjavaslatot beterjeszteni, rendeletet alkotni, illetőleg kormányhatározatot elfogadni.

A Miniszterelnökséget vezető, az általános politikai koordinációért és az európai uniós ügyek összehangolásáért felelős Ruff Bálint irányítása alá kerül Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete, vagyis ez a nagykövetség továbbra sem a Külügyminisztériumhoz tartozik.

Lapozz, a cikk a galériában folytatódik!

Tóth Péter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója – igaz, e kinevezéséről hivatalos döntés egyelőre nem jelent meg – jelentős jogosítványokat kapott. Magyar Péter távollétében például ő vezeti majd a Védelmi Tanács üléseit, tehát nem valamelyik tárcavezetőt illeti majd ez a feladat. Emellett „figyelemmel kíséri” – bár a jogszabályban ritkán használt kifejezés pontos jelentése nem tisztázott – a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a honvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működését. Sőt, „ügydöntő jogkört” is kapott: kibertámadás esetén ő rendelheti el az annak megszakításához, illetve az okok és a felelősök feltárásához szükséges intézkedéseket.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Facebook/Magyar Péter