Ennél szebbet ma már nem fogsz látni - Hanami, a japán cseresznyefa virágzás ünnepe

A hanami szó eredetileg "virágnézést" jelent, ami egyben egy japán hagyománnyá is vált, méghozzá a tavaszi cseresznyefa virágzás ünnepévé. Ez az időszak március végén kezdődik és május elejéig tart, ami nagyban függ az időjárás viszontagságaitól. A csodálatos és szemet gyönyörködtető ünnep miatt ilyenkor - általában - özönlenek a turisták Japánba, ami nem csoda, hiszen kevés ehhez hasonló magasztos és lélekemelő eseményt tartunk számon. Rengeteg érdekesség is fűződik ehhez az időszakhoz, ezeket szedtük most össze.

Hanami 2021

Érdekes tény, hogy kezdetben a szilvafák virágzását hívták hanaminak, ám az idő előrehaladtával ez már csak a cseresznyefa virágzásra értendő. A mai Japánban a hanami a piknikezéshez hasonló, amit tarthatnak nappal, vagy éjszaka, utóbbi esetben jozakurának nevezik. A hanami gyakorlása több évszázadra nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a Nara-korszakban (710–794) kezdődött, mikor a kínai Tang-dinasztia sokféleképpen hatott Japánra; egyike volt ezeknek a virágokban való gyönyörködés szokása. Az emberek hittek a fákban lakozó istenekben, és a hanami kezdetben az az évi termésről való jóslásra és a rizsültetés idényének bejelentésére fenntartott alkalom volt. Akik jelen voltak a hanamin, azok felajánlásokat tettek a szakurafák gyökereinél, majd a szertartás után részt vettek az áldozati szaké elfogyasztásában is. Ez az italozás később egy ünnepi lakomával is kiegészült.

Később tehát nagyjából egy piknikké formálódott a virágnézés. A Heian-korban magasztaló verseket is írtak a törékeny virágokról, amelyekre mint az élet metaforájára tekintettek: gyönyörű, de igencsak rövid ideig tart és törékeny. Az életnek effajta ’ideiglenes’ szemléletmódja nagyon népszerű a japán kultúrában és általában a létezés csodálatra méltó formájának tartották. A heian-kori költők arról írtak verseket, hogy mennyivel könnyebb lenne tavasszal a szakuravirágzás nélkül, mivel a létük az élet rövidségére emlékeztet bennünket.

„Ha nem lennének cseresznyevirágok ebben a világban, mennyivel nyugodtabb lenne a szívünk tavasszal.”

1568–1600 között már nagyszabású rendezvényeket szerveztek a hanami alkalmából és az egész japán társadalomban roppant népszerűvé és ismertté vált. Nem sokkal később, a földművesek a maguk módján szokásukká tették tavasszal a közeli hegyek megmászását és a virágzó cseresznyefák alatti ebédet. Ezt a tavaszi hegyi túrázást összekötve a nemesség szokásaival jött létre a hanami városi kultúrája. Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: Bagus Pangestu/Pexels

Oldalak

  • 1
  • 2