Gubás Gabi - Interjú a sokoldalú színésznővel
Gubás Gabival a "Fogadj örökbe egy macit!" kampány egyik állomásán nyílt alkalmunk beszélgetni, ahol sok magyar sztárhoz hasonlóan ő is felajánlotta plüssmaciját a jótékonyság jegyében. Mesélt nekünk gyerekkori játékairól, szerepeiről, és arról, hogy milyen nehéz dolga van manapság egy pálykezdő színésznek.
Hogyan kerültél kapcsolatba a „Fogadj örökbe egy macit!” kampánnyal?
Gabi: Kaptam egy telefont Kárász Robitól, a kampány ötletgazdájától, aki megkérdezte, hogy van-e egy olyan játékmacim, amit szívesen felajánlanék. Mindig megpróbálok eleget tenni az ehhez hasonló felkéréseknek, a gyermekmentőknél is már évek óta segédkezem. Most sem volt ellenemre, hogy odaadjam a macimat. Bár nehéz szívvel tettem, mert hosszú ideig volt hű társam, de biztos vagyok benne, hogy jó kezekbe kerül majd.
Mit lehet tudni a te macidról, Mucsikáról?
Gabi: Gyerekkori macim, a testvérem nevezte el Mucsikának. Sokáig velem maradt, lakásról lakásra költöztünk együtt mindenhova. Most érkezett el az idő, hogy végleg szétváljunk. (A macit a jobb oldali képen láthatjátok.)
A macin kívül mivel játszottál még gyerekkorodban?
Gabi: A macival annyira nem sokat játszottam, alvós maci volt, akit nagy becsben tartottam és kíméltem. Rám az sem volt jellemző, hogy túl sok babám lett volna. A macin kívül egy kedves babám van, amit szintén gyerekkorom óta őrzök.
A te gyerekeid milyen játékokkal szeretnek játszani?
Gabi: A lányom, Anna, pont most kapta meg az első babáját, és nagyon örült neki. A fiamnak, Attilának van két kis tehene, amik meghatározó játékai voltak. Most már kevesebbet foglalkozik velük, de hároméves koráig rendszeres játékpartnerei voltak. Mikor látom, hogy visszatér a kis tehenekhez, és velük akar játszani, akkor tudom, hogy igazából babusgatásra vágyik.
Örülnél neki, ha a gyerekeid is a te pályádat választanák majd?
Gabi: Ha valóban ezt szeretnék, és ez tenné őket boldoggá, akkor maximálisan támogatnám őket.
Te miért döntöttél emellett a pálya mellett? Miért akartál színésznő lenni?
Gabi: Mert azt éreztem, hogy így tudom a legjobban kifejezni magam, és hogy engem az tesz a legboldogabbá, ha ezzel foglalkozhatom. És ha én boldog vagyok, akkor remélhetőleg a közönséget is boldoggá tudom tenni.
Vannak olyan példaképeid, akik miatt különösen vonzott téged ez a szakma?
Gabi: Természetesen vannak olyan nagy színészegyéniségek, akiket példaképnek tekintek, de ez alapvetően egy belső indíttatás volt, nem miattuk lettem színésznő. Tudtam, hogy a színészet az, amivel foglalkoznom kell, és ha nem ezt csinálom, akkor fogalmam sincs, mi máshoz kezdhetnék.
Ezek szerint nem is volt B-terved arra az esetre, ha ez nem jön össze?
Gabi: Egy olyan alternatívám volt, hogy ha nem vesznek fel 18 éves koromban a Színművészetire, akkor elmegyek egy évre virágboltba virágkötőnek, és aztán újra megpróbálom. Másik alternatíva nemigen volt. De szerencsére rögtön fölvettek, úgyhogy nem lettem virágkötő.
Oldalak
Hasonló cikkek
