A genetika nem hazudik: erre a szülőnkre tényleg jobban hasonlítunk
Hiába gondoljuk, hogy fele-fele arányban örököljük szüleink tulajdonságait, a genetika mást mutat. Kiderült, hogy bizonyos vonásokat szinte mindig ugyanattól a szülőtől kapunk.
Az öröklődés titkai, amiket a tudomány már megfejtett
Sokan mondják: „Pont úgy nézel ki, mint az édesanyád!” vagy épp „Ugyanúgy jársz, mint az apád!”. A hasonlóságokat már gyerekkorunk óta hallgatjuk, de a legtöbben úgy gondolják, hogy a külső és belső tulajdonságaink 50-50 százalékban származnak édesanyánktól és édesapánktól. A genetika azonban árnyaltabb képet fest: vannak tulajdonságok, amelyeket szinte mindig az egyik szülőnktől öröklünk, míg más jellemzők esetében valóban keveredik a két forrás. A tudomány az utóbbi évtizedekben egyre pontosabban feltérképezte, hogyan működik az öröklődés. Kiderült, hogy a mitokondriális DNS-t például kizárólag az anyától kapjuk, így bizonyos betegségekre, anyagcsere-folyamatokra és energiaszintre vonatkozó hajlamot az édesanyánk génjei határoznak meg. Ugyanakkor vannak olyan tulajdonságok, például a magasságra, a csontszerkezetre vagy bizonyos arcformákra vonatkozó gének, amelyeket nagyobb eséllyel az apától öröklünk.
A személyiségünk és szokásaink is részben a génjeinkben kódoltak. Persze a környezetünk, neveltetésünk és élettapasztalataink is formálnak minket, de a genetikai „alap” meghatározó. Érdekes, hogy bizonyos érzelmi reakciókra való hajlam, stressztűrés vagy akár a humorérzék is mutat genetikai mintázatot – és ezeknél is kimutatható, melyik szülő felől erősebb a hatás.
A következő galériában bemutatjuk, hogy a tudomány mai állása szerint mely tulajdonságokat, vonásokat és hajlamokat örököljük nagyobb valószínűséggel az édesanyánktól, és melyeket az édesapánktól.
Leadfotó: 123RF
Oldalak
