Tényleg Gavrilo Princip robbantotta ki az első világháborút? 107 év után is megoszlanak a vélemények
A merénylet hatása
A merénylet után megindult rendőri nyomozás megállapította a szerb titkosszolgálati vezetők bűnrészességét. Emiatt súlyos politikai válság alakult ki, amelynek nyomán a Monarchia kormánya ultimátumot küldött a szerb kormánynak. Ennek elutasítása után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba a nagyhatalmak is beavatkoztak, és kirobbant az I. világháború, amelynek végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, területének jelentős részét az 1918-ban szerb vezetés alatt megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szerezte meg. Gavrilo Princip 1918. április 28-án a theresienstadti börtönben halt meg. Három évvel később, 1921-ben Szarajevóban temették el a Mlada Bosna szervezet többi tagja mellé. Merényletének színhelyén a királyi Jugoszlávia kormánya emléktáblát helyezett el. "Feláldozta az életét az eszméért, hogy felszabadítsa és egyesítse a déli szlávokat" - így vélekedik Nikola Princip, amint egy szarajevói kápolnában keresztet vet és gyertyát gyújt egy emléktábla előtt. Az idős férfit rokoni szálak fűzik a merénylőhöz: az 1914-ben 19 éves Gavrilo Princip a nagybátyja volt. "Ahogy az elmúlt száz évben is volt, Gavrilo Princip egyesek szemében mindig is hős marad, mások számára pedig terrorista" - mondja Husnija Kamberovic, a Szarajevói Történeti Intézet igazgatója. "Ez érzelmek kérdése, és nem komoly történelmi érveké" - teszi hozzá.
Harriet Tubmant csak úgy emlegetik: „Fekete Mózes” vagy „Népének Mózese”. Ez a sokoldalú asszony volt szakácsnő, ápolónő, de leginkább arról vált híressé, hogy segített átszökni a rabszolgáknak a határon.
Leadfotó, forrás: Wikipedia
Oldalak
Hasonló cikkek
