3 felderítetlen bűnügy, amitől végigfut a hátadon a hideg – Máig nem sikerült megoldani a rejtélyeket

Halál hirdetésre

Josephine Backshall feladott egy hirdetést, amelyben azt írta, keresetét szeretné kiegészíteni, és minden lehetőség érdekli. Nem sokkal később jelentkezett nála egy férfi, akivel meg is beszéltek egy találkozót. Az illető kedves volt, előzékeny; Josephine rögtön szimpatikusnak találta. A találkozóra azonban a férfi nem ment el, és bár később lefixáltak egy második időpontot is, azon sem jelent meg.

Két héttel később újra csörgött Josephine telefonja, és a nő örömmel egyeztetett egy újabb időpontot. Ez alkalommal mindkét fél megjelent: a férfi fotókat készített Josephine-ről. A telefon utoljára egy keddi napon csörgött; aznap estére beszéltek meg találkozót – a nőt három nappal később, 1974 novemberében megfojtva találták.

Ki ölhette meg Josephine-t, ezt a bájos családanyát, aki három gyermeket nevelt, a helyi templom kórusában énekelt, és a város cserkészcsapatát is vezette? A rendőrség 100 ezer órányi munkával próbálta kideríteni. Az első évben 40 nyomozót állítottak az ügyre, és több mint 19 ezer embert hallgattak ki. Végül rájöttek, hogy a férfi egy kék színű Forddal vitte el Josephine-t; vacsoráztak, majd útközben még megálltak egy italra. A vendéglős felesége látta utoljára élve a nőt, ám a férfit, aki vele volt, nem tudta jól megfigyelni: azt mondta, úgy tűnt, mintha mindig el akarná rejteni az arcát. A nyomozók megpróbáltak más vonalon is elindulni, de semmi nem vezetett eredményre.

Egy magasrangú rendőrtiszt a legzavarbaejtőbb ügynek nevezte Josephine esetét, amin valaha is dolgozott. A rendőrség csak tapogatózott, mi történhetett a nővel a találkozó és a teste megtalálása között eltelt három nap alatt. A gyilkos semmilyen nyomot nem hagyott hátra. Jack Moulder főfelügyelő, aki még sokáig nyitva hagyta az aktát, ezt mondogatta folyton: „Valahol valaki kell, hogy ismerje.”

Fotó: talicatz.com