A fájdalom leküzdése erősebbé és kitartóbbá tette! Andi története sokakat inspirál

Sajnos számos nőnek kell egy ma még gyógyíthatatlan betegséggel, az endometriózissal együtt élnie. Közöttük van, aki mégis úgy véli: nincs lehetetlen, és mindenkinek magának is tennie kell azért, hogy ne a betegség uralja az életét, hanem a saját álmai, vágyai. Mindezekről Fehér Andrea légtornásszal, a Richter Főnix Közösség tagjával beszélgettünk. (x)

Andi igen fiatalon tapasztalta meg a legsúlyosabb fájdalmakat. Az erős hasi görcsök miatt még a felkelés is nehéz volt számára. Több orvos is megvizsgálta, míg sikerült megtalálni a helyes diagnózist. A fiatal lány először hobbiként kezdett légtornázni, ma már férjével együtt edzenek és érnek el nemzetközi sikereket.

Egyre többet hallani a médiában is az endometriózis betegségről. Legtöbbször az igen erős, görcsös menstruációs fájdalmakkal jellemzik. A Te életedben mikor jelent meg a betegség?

Mintegy 15 éve élek együtt ezekkel az erős fájdalmakkal. A betegség diagnosztizálása azonban nálam is több évet vett igénybe. Több vizsgálaton, orvosi tanácsadáson vettem részt és vártam, hogy megtalálják a gyógyírt a fájdalmaimra. Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen sikerült az ország egyik legjobb endometriózis specialistáját megtalálnom.

Ő őszintén elmondta nekem, hogy jelen pillanatban nincs orvosi mód a betegségből való teljes kigyógyulásra. Az endometriózissal kapcsolatban jelenleg is számos kutatás, kísérlet van. Stabilizálni tudják a betegséggel kapcsolatos tüneteket, teljesen megszüntetni azokat azonban nem lehet. Ez az orvos volt, aki azt tanácsolta, hogy kezdjek el sportolni, mert a mozgás - mint sok más betegség esetében is - az endometriózis tekintetében is kedvező élettani hatásokkal bír.

Nem vagyok egy könnyen feladós típus, de nem könnyű helyzet az, amikor szembesülsz azzal, hogy gyógyíthatatlan betegséggel való együttélésben nem lehet hirtelen vagy gyorsan változást elérni. Ahogyan elkezdtem újra sportolni, folyamatosan nyertem vissza a korábbi fizikai erőnlétemet, erősebb lettem, az izmaim is egyre többet bírtak, ezzel párhuzamosan pedig a magabiztosságom is nőtt. Mindaz a szellemi és fizikai erősödés, amit a légtorna révén szereztem segítségemre volt és van most is a betegség könnyebb elviselésében. A sportolásnak köszönhetően emberileg, lelkileg is erősebb lettem, még elszántabban hiszem, hogy nem szabad feladni.

Mint minden területén az életnek a betegséggel való megküzdésben is nagyon fontos a tudatosság, a lélektani tényező. Te mit tettél annak érdekében, hogy ne az önsajnálat legyen úrrá a mindennapjaidon?

Abból a szempontból szerencsésebbnek vallom magam, hogy nekem nem harminc napból harmincban vannak komoly fájdalmaim. Vannak ugyanis olyan endometriózissal küzdő betegek, akiknél hosszabb, és gyakoribb a fájdalomérzés. Igazából fejben eldöntöttem, hogy nem szabad hagynom, hogy a betegség felül kerekedjen rajtam. Főként azért, mert fiatal vagyok, még sok év áll előttem és nem engedhetem, hogy a betegségről, a fájdalomtól való rettegésről szóljon az egész életem. A pozitív szemlélet nagyon sokat számít. Ma már a fájdalmasabb napokat sem úgy élem meg, mint a betegségem elején.

Mit tanultál a sportból, miben járult hozzá a megerősödésedhez?

A légtornát felnőttként kezdtem, kizárólag hobbiként. Korábban nem is gondoltam, hogy a férjemmel a világbajnokságra kijutunk. Igazából a sportban elért eredményünk is első látásra egy lehetetlennek tűnő dolog volt, hiszen nem rendelkezünk olyan sport előélettel, sportmúlttal, mint sok versenytársunk. De elszántsággal gyakoroltunk, hittünk benne, és minden eredmény azt bizonyítja, hogy igenis meg lehet csinálni. Ez a gondolkodási mód a betegséggel szembeni hozzáállásra is jó példa. Bár a fájdalom része az életemnek, mégsem úgy kelek fel és élem a mindennapokat, hogy a betegség megbélyegezze azt, hanem igyekszem mindent egészséges ember módjára megélni, minél kevesebbet gondolni a fájdalomra, a nehézségekre.

Sajnos sokszor előfordul, hogy a nehézségekről, válsághelyzetről nem szívesen beszélünk, mert azt gondoljuk, ha gyengeségünket eláruljuk, azzal az értékünket is csökkentjük mások szemében. Pedig talán sokkal nagyobb erőt, és értéket jelent, ha be merjük vállalni a rossz dolgokat is, és nyíltan beszélünk róla. Miért döntöttél úgy, hogy csatlakozol a Richter Főnix Közösséghez és beszélsz életed nehézségeiről?

Először számomra se volt könnyű a betegségről beszélni, korábban kevesen is tudták rólam, hogy endometriózissal küzdöm. A férjem és az egyik barátnőm azonban nagyon biztató volt és lelkesített, hogy álljak ki, merjek beszélni a betegségről, hiszen sokan vannak, akik ugyanezzel a problémával küzdenek és számukra az én történetem motiváló lehet és arra ösztönözheti őket, hogy kimásszanak az önsajnálatból.

Úgy gondolom: nem szabad, hogy a mindennapjainkat a betegség uralja, hogy minden reggel negatív érzéssel, a fájdalomtól való félelemmel keljünk. A dolgok javulásáért nekünk magunknak is tenni kell, hiszen egy életünk van, így igyekezzünk azt jól élni, ahogy mi szeretnénk, ne pedig úgy ahogy azt egy betegség irányítani akarja. Amióta így gondolkodom a betegségre is máshogy tekintek, hiszen erőt tudok meríteni a harcra, a kitartásra.

Richter Főnix Közösség program

A Richter Gedeon Nyrt. legújabb, nőknek szóló társadalmi felelősségvállalási programja. Célja, hogy példamutató, inspiráló történetek révén erőt adjon a nehézségekkel küzdőknek az újrakezdéshez. A program közreműködő alkotója Jakupcsek Gabriella, védnöke Szekeres Pál olimpiai bronzérmes és paralimpiai bajnok vívó. A Richter Főnix Közösségről folyamatosan új hírek és videók érhetők el a Richter a Nőkért Facebook-oldalon és a www.richteranokert.hu/fonix honlapon. Az alkotók bíznak benne, hogy a bemutatott történetek minél többekhez eljutnak és akiket megérintenek, azok meg is osztják azokat.

A válságban lévő, nehézségekkel küzdő ember gyakran érzi azt, hogy egyedül van a problémájával. A főnixtörténetek és rajtuk keresztül maga a Richter Főnix Közösség szerinted mit üzen a válságban lévő nőknek?

Úgy gondolom a jó példa, sikeres változtatás az mindenképp reményt adó. Ha például az én betegségemet vesszük, nagyon sokan vannak, akik bár tapasztalják a tüneteket, a betegség diagnosztizálásáig még nem értek el. A nők havi fájdalmát régebben természetszerűen kezelték, a női lét velejárójaként tekintettek rá. Ma már tudjuk, hogy a fájdalom, görcs milyensége és eredete közt is nagy különbségek van.

Nagyon fontos üzenetnek gondolom, hogy a nőknek nem kell beletörődniük a fájdalomba, és nem szabad elhinniük azt se, ha azt mondják nekik, hogy túloznak. Az endometriózis első tünete a havi menstruációkort érzett igen nagy fájdalom. Ha ezt tapasztaljuk, utána kell járni, mi okozza. A mi történeteink, példáink nemcsak azoknak segítenek, akik a problémás helyzetben, állapotban vannak, hanem azoknak is, akik még csak a kezdeti tüneteit észlelik annak. Az endometriózis esetében különösen fontos az időben való diagnosztizálás, így ugyanis a betegség súlyossága is csökkenthető.

Oldalak

Szólj hozzá Te is!