"Percenként 1 millió fogy világszerte" - Ezeket a fotókat látva te is lemondasz a műanyag zacskókról

Eldobhatót? Köszönöm, nem.
A vékony műanyag zacskó az 1970-es évek óta terjed világszerte. Bár olcsó, könnyű, vízálló és mindenhol elfér – a nejlonzacskó többe kerül, mint gondolnánk. Először is nyersolajból készül, azaz nem megújuló, véges erőforrásból. A műanyag zacskók 1 tonnájához 11 hordó (1 hordó=160 liter) olaj fogy. Másrészt már a gyártása is erősen környezetszennyező, a gyártásakor és lebomlásakor felszabaduló üvegházgázok fűtik azt a sütőt, a légkört, amelyben lassan túlmelegszünk. Ahhoz az irdatlan mennyiséghez, amit használunk, nagyon sok nyersolaj és vegyészkedés kell - és mindezt azért, hogy néhány percig kényelmünket szolgálja. Egy zacskót átlag 25 percig használunk, mégis 100-500 évig velünk marad, nem bomlik le – szemétlerakókra vagy szemétégetőkbe, rosszabb esetben az árokpartra, a fákra vagy a vízbe, a tengerekbe kerül, veszélyeztetve az élővilágot. Égése során veszélyes anyagok szabadulnak fel. A folyók, tengerek, óceánok lassan telítődnek a műanyag szeméttel. Egyes típusait az időjárás mikroméretű darabokra bontja, ami bekerül a táplálékláncba – megesszük, megbetegedhetünk.
Zacskómentesítés
Európában először az állandó szemétgondokkal küzdő Olaszországban tiltották be a nem lebomló zacskókat 2012-ben, de tiltólistán vannak a vékony szatyrok például Kínában, Dél-Afrikában és Tajvanon. Bangladesben is tiltott, amióta a vízelvezető rendszert eltömítő zacskók garmadája halálos áradásokat okozott. Kenyában 4 év börtön jár érte. Az írek adót vetettek ki a zacskókra, aminek meg is lett az eredménye: ott már a saját bevásárlószatyor dívik - a szakemberek szerint ez a legjobb megoldás.



































