Döntésre jutott az Európai Unió: hamarosan tényleg eltűnnek ezek a termékek a magyar boltok polcairól

Biztos, hogy hatékonyak az új alternatívák?

Noha a felsorolt alternatívák viszonylag gyorsan terjednek, hosszú távú környezeti, illetve egészségügyi hatásaikról egyelőre még kevés információ áll rendelkezésünkre. Vannak azonban olyan szakmai és civil szervezetek, melyek már most arra hívják fel a figyelmet, hogy az anyagok lecserélése önmagában még nem garantálja, hogy a kockázatok azonnal megszűnnek. A PFAS-ek emellett nem egyetlen anyagot jelentenek, a fogalom több ezer különböző vegyület csoportját fedi le, s a European Chemicals Agency szerint ezeknek eddig csak egy töredékét vizsgálták kellő alapossággal.

Bizonyos ismert vegyületek használatát tehát jelentékeny mértékben korlátozhatják, míg a teljes anyagcsoport minden részletre kiterjedő értékelése egyelőre folyamatban van. Számos szakértő úgy véli, mindez fokozott óvatosságot tesz indokolttá az újonnan bevezetett alternatívák esetében.

Az Európai Unió új csomagoláspolitikájának egyik legfőbb jellemzője, hogy nem csupán az anyagokra összpontosít, a PPWR céljai között szerepel a csomagolás mennyiségének csökkentése és az újrahasználati arány növelése is. A vendéglátásban például idővel kötelezővé válik, hogy a szolgáltatók lehetővé tegyék a saját edények használatát, és újrahasználható alternatívákat kínáljanak.

A szabályozás emellett konkrét arányokat is meghatároz: a vendéglátásban egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az újrahasználható megoldásoknak.

Már a bevezetés korai szakaszában megjelenik az a célkitűzés, hogy legalább 10%-os arányban legyenek jelen ilyen rendszerek. Emellett persze az is látszik, hogy a szabályozási környezet egyre inkább a rendszerszintű megoldások irányába tolja a piacot. E kérdéskör tehát túlmutat a PFAS problémáján, és a csomagolási rendszer egészére irányítja a figyelmet.

Leadfotó: 123rf