A Genti oltárkép (más néven Adoráció az Agnus Dei-hez) a 15. századi észak-európai reneszánsz egyik legnagyobb mesterműve, Hubert és Jan van Eyck alkotása. A művet többször is ellopták az évszázadok során többek közt a kálvinisták,Napóleon seregei és a második világháború alatt a nácik.
Az oltárkép több panelje is eltűnt, de a legfájóbb veszteség a „Igazságos bírák” című panel elvesztése volt, amely 1934-ben tűnt el Arsène Goedertier kezdeményezésére. Az oltárkép egy részét ma másolat helyettesíti, mivel a valódi panel sosem került elő. Goedertier a lopás után egy cetlit hagyott hátra, amelyben azt írta, hogy a panel „törvénytelenül” került Belgiumba, és a versailles-i szerződés miatt szerinte vissza kellett volna adni. Az elkövető levelezett a belga hatóságokkal váltságdíjról, de a tárgyat nem adták vissza. A férfi halála előtt azt mondta ügyvédjének, hogy csak ő tudja a panel hollétét — de a titkát magával vitte a sírba.
Fotó: Pinterest
A Genti oltárkép (más néven Adoráció az Agnus Dei-hez) a 15. századi észak-európai reneszánsz egyik legnagyobb mesterműve, Hubert és Jan van Eyck alkotása. A művet többször is ellopták az évszázadok során többek közt a kálvinisták,Napóleon seregei és a második világháború alatt a nácik.
Az oltárkép több panelje is eltűnt, de a legfájóbb veszteség a „Igazságos bírák” című panel elvesztése volt, amely 1934-ben tűnt el Arsène Goedertier kezdeményezésére. Az oltárkép egy részét ma másolat helyettesíti, mivel a valódi panel sosem került elő. Goedertier a lopás után egy cetlit hagyott hátra, amelyben azt írta, hogy a panel „törvénytelenül” került Belgiumba, és a versailles-i szerződés miatt szerinte vissza kellett volna adni. Az elkövető levelezett a belga hatóságokkal váltságdíjról, de a tárgyat nem adták vissza. A férfi halála előtt azt mondta ügyvédjének, hogy csak ő tudja a panel hollétét — de a titkát magával vitte a sírba.