Tanulságos: ebbe az „apróságba” bukott bele Donald Trump

A járvánnyal kapcsolatos kommunikáció áll annak háttérében, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást. Hogy pontosan milyen választói gondolkodás vezetett ehhez az eredményhez, azt Brent Buchanan, az előző amerikai elnöknek is dolgozó Cygnal közvélemény-kutató vállalat ügyvezetője mutatta be.

Ezen bukott el a dolog

A 2020-as amerikai elnökválasztási kampány döntő pillanata volt Donald Trump, akkori elnök koronavírus-diagnózisa, illetve az, ahogyan az Egyesült Államok első embere kezelte a helyzetet. „Ezen a ponton dőlt el, hogy győzni vagy veszíteni fog a voksoláson” – mondta Brent Buchanan, az amerikai Cygnal közvélemény-kutató vállalat alapító-elnöke, aki a Lounge Group meghívására érkezett a Marketing Summit Hungary konferenciára. A Cygnalt a The New York Times folyóirat az Egyesült Államok legpontosabb politikai közvélemény- és piackutató vállalatai között tartja számon.

Buchanan szerint a közvélemény-kutatásokban hagyományosan a „mi” kérdésre keresik a választ, miközben a „miért”, vagyis az emberek, motivációik jobb megértése ad lehetőséget az erősebb kapcsolódásra. A szakember úgy látja, az emberi – akár politikai, akár egyéb – döntések az érzelmeken alapulnak, vagyis egyáltalán nem állja meg a helyét a feltevés, hogy a megfelelő információk birtokában, logikusan mérlegelve döntenének a fogyasztók, vagy éppen a választópolgárok. Az „érzelmi ész” az, ami a döntések meghozatalában a legnagyobb szerepet játssza.

A 65 év feletti korosztály döntött

A szakember szerint éppen ezen érzelmi folyamatok állnak annak hátterében is, hogy Donald Trump elnök tavaly elveszítette az amerikai elnökválasztást. A USA-ban az idősebb, 65 év feletti korosztály, amely jellemzően nagyobb arányban szavaz a republikánus jelöltekre. A tavalyi járványhelyzetben azonban éppen ők azért támogatták inkább Joe Biden demokrata jelöltet, mert úgy érezték, Trump, elnökként nem vette eléggé komolyan a járványhelyzetet. A gondolkodás érthető, hiszen éppen ez a korosztály az, amely leginkább veszélyeztett a betegség esetleges súlyos lefolyása szempontjából.

„Jellemzően nem is azt gondolta ez a választói csoport, hogy Trump rossz dolgokat tett a járványkezelésben. Sokkal inkább az általa alkalmazott hangnemet kifogásolták, vagyis azt érezték problémásnak, ahogy beszélt” – tette hozzá Brent Buchanan. Miután Trump elnök megfertőződött az új típusú koronavírussal, a szakember szerint lehetősége lett volna, hogy a közvélemény előtt a veszély valódiságáról, saját érintettségéről, az egészségügyi dolgozók iránti hálájáról beszéljen. „Saját kétségeit kommunikálva jelezhette volna a választóknak, hogy megérti őket, érzéseiket. Ezzel megnyerhette volna a választásokat” – fogalmazott.

Az amerikai választási rendszer lényege, hogy az egyes szövetségi államokat kell „megnyerni” az elnöki posztra aspirálónak, nem országosan a legtöbb szavazatot. Az pedig, hogy bizonyos tagállamokban minimális különbséggel került fölénybe Joe Biden, Brent Buchanan szerint éppen azon az érzelmi hatáson alapult, amit a vírussal kapcsolatos kommunikáció váltott ki a közvélemény erre érzékeny részében.

Az érzelmek döntéshozatalban betöltött szerepe

A Cygnal kutatási módszertanának alapja az attitűdelemzés, az érzelmek feltárása, a fogyasztói és választói magatartást ennek segítségével vizsgálják. Brent Buchanan a Lounge Group meghívására érkezett szeptember 16-án Budapestre. A szakember Marketing Summit Hungary-n egy exkluzív előadás keretében beszélt a módszertanról. Előadásában az érzelmek, döntéshozatalban betöltött szerepét mutatta be. A Summit Play-en, a konferencia idén debütált online platformján, - amely a Magyar Marketing Szövetség és a Lounge Group együttműködésében jött létre - az előadás, illetve a szakemberrel készült exkluzív interjú is megtekinthető.

Leadfotó: 123rf.com