Chipsadó - Minden, amit tudni érdemes

Az Országgyűlés idén júliusban megszavazta, így szeptember elsejétől bevezették a népegészségügyi termékadót, azaz közismertebb nevén a chipsadót.
Az új adót többféle élelmiszerre vetették ki, úgy mint előcsomagolt, cukrozott sütemények, sós, snack jellegű ételek, ételízesítők, üdítő- és energiaitalok, de nem mindegyik termékre vonatkozik az adókötelesség.
Nem minden termékre vonatkozik
Sütemények esetében csak akkor kell adózni, ha 10 dekagramm süti 4 dekagrammnál több cukrot tartalmaz. Ugyanilyen mennyiségű sós snackben nem lehet 1 grammnál több só, ételízesítőknél a sómennyiség 5 grammban meghatározott. Az üdítőitalok közé csak a 25%-nál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó szomjoltók kerültek be, amennyiben egy deciliter 8 grammnál több cukrot tartalmaz, úgy kivethető rá az adó.
Az energiaitalok esetében a koffeintartalmat vették figyelembe az adó meghatározásánál, így egy deciliternyi élénkítő italban 10 milligramm koffein a megengedett, efelett fizetni kell. A chispadót a gyártó, illetve külföldi termék esetén az értékesítő fizeti, az adó összege a süteményeknél 100 Ft/kg, a snackek és ételízesítők esetében 200 Ft/kg, üdítőknél 5 Ft/liter, az energiaitaloknál pedig 250 Ft/liter.
Hogyan reagáltak a gyártók?
Az adóval sújtott termékek gyártói többféleképpen reagáltak az új helyzetre. A Chio Magyarországra tervezett popcorngyártó sora és mogyorós termékes gyártósora emiatt nem épül meg hazánkban. A Hell Energy Magyarország kevésbé drasztikus lépést választott, kikerülve a törvényt, módosít az energiaital összetételén. Az általuk gyártott italok élénkítő hatását ezentúl koffein helyett teinnel helyettesítik, amit mate teából nyernek ki (a kakaóban és csokoládéban is van), így piacra dobják az új bioenergiaitalukat.
Nem csak gazdasági okai vannak
A chipsadó bevezetésénél a gazdasági megfontoláson túl az egészségügyi hatások is elsőrendűek voltak. Az adóztatott termékek rengeteg cukrot, sót, zsírt és koffeint tartalmaznak, egy-egy termék többet, mint a napi ajánlott beviteli mennyiség. Az elhízás mellett más hátrányunk is származhat az egészségtelen táplálkozásból, ilyenek a magas vérnyomás és a cukorbetegség.
A népegészségügyi termékadó azonban láthatóan nem ért célt: a Median felmérése szerint a megkérdezettek 53%-a szkeptikus az új adóformával szemben, és drágább árak mellett is ragaszkodik az egészségtelen ételek megvásárlásához.
Mivel egészségügyi megelőzés szempontjából nem aratott sikert a chipsadó, így a remény szerint legalább gazdasági területen megtérül majd ez az intézkedés. Egy biztos: az újonnan kiszabott adó hátrányosan érinti a vállalatok kutatás-fejlesztésre fordítható összegének nagyságát, melynek következtében elmaradhatnak a termékfejlesztési innovációk.
























