Az angol király megjósolt halála

Hódító Vilmos fia, William Rufus angol király különös körülmények között halt meg uralkodásának tizenharmadik esztendejében. Az uralkodó állítólag sejtette a rá leselkedő veszélyt, hisz régóta szokatlan álmok gyötörték.

Családi tragédiák sora
A szeplői és rőt vörös haja miatt Vörös Királynak is csúfolt William 1056-ban született Hódító Vilmos gyermekeként, s apai öröksége lévén Anglia második normann királyaként uralkodhatott. Trónra lépése után tizenhárom évvel azonban halálos baleset érte az uralkodót a winchesteri Új Erdőben, ahol korábban bátyja, Richard is meghalt egy gyerekkori vadászbaleset során.

Különös álmok
William Rufus a halálát megelőző nap éjjelén azt álmodta, hogy egy szokványos köpölyözéskor a testéből eltávozó vér az egekig ér és még a napot is elfedi. Az udvarban élő egyik pap is ámodott, aki másnap reggel beszámolt királyának szokatlan álmáról, melyben az uralkodó arcátlanul berontott egy templomba, ahol miután elragadta a feszületet az oltárról, Krisztus karját kezdte rágcsálni. A pap ekkor lábával arrább taszította Williamet, aki a hátára esett, majd füstgomoly és lángok csaptak ki a szájából, amelyek a csillagokig értek. Még aznap egy furcsa levél érkezett Serlo gloucesteri apáttól is, aki álmában látta Krisztust a mennyország trónjában ülni s lábánál egy csodaszép szűz térdelt és könyörgött, hogy szabadítsa meg elnyomójától, Rufustól.

A furcsa baleset
A király a különös álmokat intő jelnek tartotta, így késő délutánig nem is merte elhagyni a palotáját, délután azonban vadászatra indult. A vad űzésekor állítólag egy kilőtt nyílvesszője visszapattant a fáról és halálosan megsebezte a királyt. Az 1100. augusztus 2-án történt baleset szemtanúi egyből elmenekültek a helyszínről, így a holttestet egy Purkinss nevű faszénégető tolta el talicskáján Winchesterbe. A székesegyház szerzetesei annyira megrémültek, hogy szertartás nélkül temették el az uralkodót az egyik torony alá, mely pár évvel később össze is dőlt.

Teóriák
A William Rufust gyűlölő egyházi személyek isten büntetését vélték felfedezni a balesetben, s a torony ledőlését is bűnös lélek hibájának tartották. Sokak szerint nem is baleset, hanem merénylet történt, hisz a korszakban több sérelmet szenvedett szász parasztok is megölhették a királyt. Egyesek úgy vélték, öccse, a leendő I.Henrik emberei ölhették meg Rufust, mások szerint azonban az sem kizárható, hogy egyfajta pogány kultusz áldozata lett volna. Korabeli beszámolók szerint azonban egyik közeli barátja, Walter Tyrrel lőtte le tévedésből, aki a tragédia után a Szentföldre menekült. A király halálának helyszínét ma a Vörös Kőként ismert emlék jelöli az Új Erdőben.