Neil Ashby és Bijunath Patla (NIST) a Mars „tengerszintjének” megfelelő, úgynevezett areoidnál (ez lényegében egy képzeletbeli, azonos gravitációs potenciálú felület) számolta ki a különbséget. A bolygó Nap körüli lassabb keringése ugyan fékezné a marsi órákat, de a felszíni gravitáció jóval gyengébb, emiatt a képzeletbeli időmérők jobban „rágyorsítanak” – számolt be róla a Rakéta. Egy ottani óra Földről nézve naponta átlagosan 477 mikroszekundummal (0,477 ezredmásodperccel) előrébb jár. Ez Einsteinnek egy újabb pipa, a jövő marsi navigációjának viszont egy új feladvány.
4/4
Fotó: Pinterest - illusztráció
Video Kulisszatitkok Solti Ádámtól: Őszintén beszélt a munkáról és a magánéletről
Neil Ashby és Bijunath Patla (NIST) a Mars „tengerszintjének” megfelelő, úgynevezett areoidnál (ez lényegében egy képzeletbeli, azonos gravitációs potenciálú felület) számolta ki a különbséget. A bolygó Nap körüli lassabb keringése ugyan fékezné a marsi órákat, de a felszíni gravitáció jóval gyengébb, emiatt a képzeletbeli időmérők jobban „rágyorsítanak” – számolt be róla a Rakéta. Egy ottani óra Földről nézve naponta átlagosan 477 mikroszekundummal (0,477 ezredmásodperccel) előrébb jár. Ez Einsteinnek egy újabb pipa, a jövő marsi navigációjának viszont egy új feladvány.