A Rádzsa jóga (astanga jóga) 8 lépcsője

5. lépcső: Pratjáhára - az érzékek befelé fordítása. Mestereink hasonlatával: mint amikor a teknősbéka behúzza a végtagjait és a fejét a páncéljába. Minden érzéket befelé, magunkba irányítunk, hogy megtapasztaljuk az igazi Énünket. Így nem szennyezik be az anyagi világ érzékcsalogató, vágykeltő tárgyai. Csak akkor találunk békét, boldogságot, ha ezektől elfordulva, befelé figyelünk.

6. lépcső: Dhárana – koncentráció. Az elme edzése. A koncentrációt gyakorolni kell. Különben az elme fegyelmezetlen és a gondolatok ezer irányba szaladnak, mint a megvadult, rémült lovak. Semmire nem tudunk összpontosítani és elpazaroljuk az energiáinkat. A testgyakorlás, a légzés szabályozás is segít az koncentráció javításában.

7. lépcső: Dhjána – meditáció. Mint láttuk a jógában minden ezért történik. Tisztítjuk az életünket, tetteinket, a testünket, a gondolatainkat. Fegyelmezzük a légzést, az érzékeket, az elmét. Mindezt azzal a céllal, hogy meditációba merüljünk. Csak így érhetünk a 8 lépcsőfokra. Gyakran ha valaki csak ezt az elvet gyakorolja azt dhjána-jógának is hívják, és ha a meditációt mantrák ismétlésével végzi, akkor mantra-jógánal is nevezhetik. Erről is beszélünk még. Érthetővé tesszük.

8. lépcső: Szamádhi - tudat fölötti lét állapota. Megvilágosodás. Ez a jóga. Ez az egyesülés. Elszakadni az anyagi világ minden kötődésétől és tökéletes boldogságot találni. Vannak fokozatai, de ez csak akkor válik fontossá, ha elérünk az egyikhez.

Olvassuk el figyelmesen a lépcsőket és látjuk, hogy szorosan összefüggnek egymással. Gyakran nem is választhatóak szét. Ha magamból indulok ki, akkor jó példa, hogy ha megérzem a palacsinta illatát, és végül nem eszem, mert végiggondolom, hogy már ettem és nincs rá szükségem, akkor melyik lépcsőt gyakoroltam? A nem birtoklást biztosan, de az önfegyelmet, az önmegtartóztatást is és az érzékek visszavonását szintén. Sőt a koncentrációt is, mert a gondolataimat másra kell irányítanom, hogy ne a nagy tál palacsinta lebegjen a szemem előtt.
Ebből látszik, hogy a lépcsők nemcsak egymásra épülnek, hanem egymást ki is egészítik. Egy óra tökéletes testgyakorlással „nyerek” egy óra légzés-szabályozást, egy óra koncentrációt, tisztaságot, fegyelmet és még számtalan tapasztalatot.

Ha a gyakorlásban nincsenek benne ezek az elvek, az csak tornaóra. A test izmait edzeni és erősíteni lehet egy darabig, de a test eléri a teljesítőképessége határait és gyakran megsérül közben. Ha csak az áhimszát (nem ártás) gyakoroljuk a testgyakorlásban, már nem érhet sérülés. Tartsuk szem előtt ezeket az elveket.

Hol kezdjük tehát? Melyik legyen a kezdő lépés? Mint a sakkban: az első a nyitás. Jó szó! Próbáljuk ki az alapelveket és megtapasztaljuk nekünk melyik illeszthető az életünkben.

Bármelyik lépcsőt gyakorolhatjuk, együtt vagy külön-külön, csodálatos tapasztalatokat szerezhetünk. És meglátjuk, hogy a helyes gyakorlás – akaratlanul is – egy új lépcsőre emel majd minket.

SIVANANDA JÓGA OKTATÓ
Hegedüs Edina
- Narayani –

További információt itt olvashatsz.