Zsigmond Emőke: Ritka, hogy ilyen jó forgatókönyv kerül a kezembe

Elérkezett a várva várt pillanat: október 17-én közvetlenül a Megasztár élő adása után került képernyőre a TV2 legújabb minisorozata, a Keselyű.

Sorozatgyilkos csap le a népszerű rádiósra

A Keselyű középpontjában Szigethy Zalán, az ország egyik legnépszerűbb reggeli rádiósa áll, akit nap mint nap milliók hallgatnak, miközben magánéletében és a munkahelyén is egyre súlyosabb feszültségekkel küzd. Élete akkor vesz sötét fordulatot, amikor felbukkan egy sorozatgyilkos, aki élő adásban veszi fel vele a kapcsolatot, és klasszikus magyar versekkel üzen.

A sorozatgyilkos úgy tűnik ismeri Zalán legféltettebb titkait, múltját és félelmeit is. A rádiós kétségbeesetten próbálja megvédeni a családját, miközben két tapasztalt nyomozó versenyt fut az idővel, hogy elkapja az elkövetőt – ez az ügy akár pályájuk utolsó nagy nyomozása is lehet. Szigethy Zalánt a Junior Prima-díjas Dér Zsolt alakítja, míg a címszereplő Keselyű Barnabást Jankovics Péter formálja meg. Adél karakterét Zsigmond Emőke kelti életre, míg Sztarenki Dóra, Szőke Abigél és Galambos Péter „Galamb” Zalán rádiós kollégáit alakítják. Az Adélt alakító Zsigmond Emőkével a sorozat debütálása előtt pár nappal készítettünk interjút, amelyben elmondta, milyen élmény volt számára a forgatás és hogy viszonyult a saját karakteréhez.

Mit szóltál akkor, amikor téged is behívtak castingra?

Nagyon szerettem volna megcsinálni ezt a sorozatot. Amikor István felhívott, hogy megkaptuk a zöld lámpát, és együtt fogunk dolgozni, nagyon örültem. Együtt dolgoztunk az egyetemen az osztályával és a pályánkat is együtt kezdtük, kíváncsi voltam, hogy ő hol tart most, és hogy együtt hova tudunk eljutni. A castingot nagyon élveztem, mindig adott egy izgalmas instrukciót, amin dolgozhattam, ugyanakkor biztonságban is éreztem magam, szóval vártam a forgatást.

Mit szóltál magához a történethez?

Nagyon szerettem a forgatókönyvet, jó alapanyagnak gondolom mind a mai napig. Izgalmas döntéseket, furcsa helyzeteket és különös, kitekert idegrendszereket vonultat fel a történet. Ritka, amikor ennyire jó forgatókönyv kerül a kezembe.

Mennyiben más egy ilyen forgatás, mint mondjuk egy vígjáték forgatása?

Nem sokban, hiszen egy vígjátékot is ugyanolyan véresen komolyan kell venni. Minél nagyobb a tét, annál nagyobbat nevetek rajta.

Szerinted a Keselyű kicsit más húrokat penget, mint a hagyományos nyomozós történetek?

Mindenki bűnös és áldozat egyben, talán ebben nem hagyományos. A négy részes minisorozat első két részében az antihősökkel tart a kamera, így a néző is. A közepétől viszont van egy nézőpontváltás, (erről azt hiszem többet nem beszélhetek most) aztán egyre sűrűbbek lesznek a váratlan fordulatok, a végére pedig már minden karakterrel tudok empatizálni.

Szerinted mennyire fedezhető fel társadalomkritika a sorozatban?

Nézőként tudom úgy értelmezni, hogy társadalomkritikát fedezzek fel benne. De ez nézőfüggő, mert egyáltalán nem szájbarágós a történet: nem volt cél társadalomkritkát fogalmazni, de a pontos munka következménye ad egy ilyen olvasatot is. Ez inkább egy nézőben később kialakuló gondolat, és ez így jó.

Mit gondoltál a saját karakteredről, Adélról?

Nagyon izgalmas személy, mert sok lehetősége van megnyilvánulni, sok szélsőséges helyzetben mutatja meg a sorozat. Azt is láthatjuk, amikor magabiztos, azt is, amikor kiszolgáltatott és tehetetlen, amikor kétségbe van esve, amikor hazudik mind magának, mind másoknak… Szóval sokféle, mint általában az emberek. Amikor nagyobb szerepet kapok, olyankor több lehetőség van árnyalni a karaktert, míg egy kisebb szerepben általában választani kell, hogy melyik tulajdonsága a legfontosabb a film szempontjából. Adél az a karakter, aki összetartja a családot, aki megszervezi a mindennapokat, aki tudja, mi van a hűtőben, és a munkahelyen mi legyen aznap adásban. Ő egy olyan típusú ember, aki megszervezi a saját maga és a környezete életét is, persze kérdés, hogy ez kinek jó. Vannak ilyen típusú emberek, akik szeretik kontroll alatt tartani az egész környezetüket.

Ezek szerint Adél kontrollmániás?

Hát, az is lehet akár. Ezekre a helyzetekre mindenesetre így reagált. Hogy miért, és ez miből táplálkozik, az meg a néző saját megfejtése. Én, amikor nem tudom elengedni az irányítást, attól szoktam félni, hogy nélkülem biztos szétesne a környezetemben minden, amit addig én tartottam össze. De aztán arra gondolok, hogy idővel mindenki megtalálná a saját dolgát, és ha a másik elfelejt valamit, akkor talán nem is fontos vagy máshogy fontos neki az a valami, mint nekem.

Milyen élmény volt számodra a forgatás?

Lényegretörő. (Nevet.) Nagyon sok jelenetet egyszer vagy maximum kétszer volt időnk felvenni, de mindent alaposan átrágtunk előre, átbeszéltük, hogy melyik jelenetből mit akarunk kihozni, és azt hogy akarjuk megmutatni. Remek stáb jött össze, gördülékenyek voltak az átállások is. Illetve sokszor tudtunk kronológiai sorrendben haladni, ami nekem nagyon sokat segített, hiszen legtöbbet mégis színházban dolgozom, ahol többnyire egyenes időrendben épülnek fel a darabok. Rájöttem arra is, hogy az új forgatási helyszíneken sokszor nem találom a helyem. Például az első nap nehéz volt otthonosan mozogni az otthonomnak kialakított díszletben, de szerencsére kevésszer váltottunk helyszínt, és volt idő belakni a tereket.

A Keselyű rovatunk többi cikke ide kattintva található.

A sorozat főtámogatója a Szerencsejáték Zrt.

Leadfotó: TV2