A gyönyörű bőr titka: kézműves szappan, amit imádunk

A házilag készült szappan főzésének a menete

1. Sokszor akár egy évig is gyűjtötték a zsiradékot a háztartásokban. Disznóöléskor és a napi főzéskor a megmaradt felesleget külön, jól zárható edényben tartották hűvös helyen. Ha már elég mennyiség gyűlt össze, akkor a lúgkövet vízben feloldották, majd egy nagy üstbe tették az összegyűjtött zsiradékkal együtt. Alágyújtottak és addig főzték, amíg a felforrt anyag tetején meg nem jelent egy sárgás-fehér szilárd kéreg. Sokszor kellett keverni, ezzel is segítve, hogy a szilárd anyag elváljon a folyékonytól.

2. Amikor már látható volt, hogy a folyékony, barnás színű lúgos létől elvált a szilárd – vastag és fehéredő színű – kéreg, eloltották a tüzet. Majd a langyossá hűtött masszát faládákba öntötték és megvizezett konyharuhákkal borították be.

3. Amikor jól - de nem teljesen - megszáradt a massza, akkor a konyharuhák segítségével kiemelték a szappanrudakat a faládákból. Tapintással ellenőrizték, hogy darabolható-e a szappan. Két erős drót végére olyan fadarabot tettek, amit marokkal jól meg tudtak fogni. (Ez kétemberes munka volt.) Egyenletes, kocka alakúra szeletelték a tömböt.

4. A feldarabolt szappan a padlásra került, ahol szellős, világos helyen, gúlákba rakva száradt, szikkadt akár egy évig vagy még tovább is. A jól kiszáradt szappan fehér színű és könnyű volt.

Fotó: Chicsoaps.com