A tűzijáték után mérgezett levegőt lélegzel? Ezek az anyagok kerülhetnek a tüdődbe

Sokan a tűzijátékok költségeiről beszélnek, pedig a szakértők szerint a környezetszennyező hatásokról is kellene.

De mennyire kockázatos ez?

Augusztus 20-én a tűzijáték sokáig az ünnep megkerülhetetlen eleme volt, ám az elmúlt években egyre több helyen jelennek meg alternatív látványosságok, úgy mint a fényfestések, lézershow-k, tűzzsonglőr-produkciók, audiovizuális előadások. A változás mögött részben költséghatékonysági szempontok állnak, részben pedig a környezeti terhelés kérdése, amely ma már nem kerülhető meg, ha a tűzijátékokról beszélünk.

Ha csak egyszerűen nézzük, akkor a tűzijáték egy csőbe zárt töltet, amely a levegőbe emelkedik, majd a magasban színes fényekre és hanghatásokra robban szét. A háttérben azonban összetett kémiai folyamatok zajlanak. A rakéták hajtóanyaga jellemzően fekete lőpor, amely kálium-nitrátból, kénből és faszénből áll.

A robbanás során keletkező gázok lövik a töltetet a magasba, majd a különböző fémsók, például stroncium, bárium, réz vagy nátrium vegyületei adják a színeket. A vörös fényért a stroncium, a zöldért a bárium, a kékért a réz felel, míg a sárga és arany árnyalatokat a nátrium és a vas biztosítja. A látvány tehát valójában a fémionok hő hatására történő fénykibocsátása, amelyet a robbanás energiája hoz létre.

Azonban mennyire káros ez a környezetre? Milyen anyagok kerülhetnek a tüdőnkbe? A galériánkban megmutatjuk!

A tűzijátékok egyik legfontosabb környezeti terhelése a levegőbe jutó részecskék mennyisége. A robbanás során finom por keletkezik, amelynek jelentős része fémoxidokból és égéstermékekből áll. Ezek a részecskék a PM10 és PM2,5 kategóriába tartoznak, vagyis olyan méretűek, amelyek belélegezve eljuthatnak a tüdő mélyebb részeibe.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF – Illusztráció