Minden, amit tudni érdemes a hisztamin intoleranciáról

Magas hisztamintartalmú ételek

• befőzött és konzervált élelmiszerek
• sajtok – főleg a sokáig érlelt kemény sajtok, penészes sajtok
• füstölt és pácolt húsok, sonka, szalámik
• a legtöbb halféle, tengergyümölcsei és halkonzervek
• babok és a hüvelyesek általában (különösen a csicseriborsó)
• paradicsom, paradicsomszósz, ketchup
• szójatermékek (szójatej, szójatejszín, tofu, szójaszósz)
• búzából készült termékek
• savanyú káposzta, kovászos uborka
• készételek
• egyes gyümölcsök: banán, körte, padlizsán, narancs, kivi, eper…
• alkoholos italok (főleg a sör, vörösbor és a pezsgő
• élesztő és azzal készült pékáru
• feketetea
• csokoládé, kakaó, teasütemények, konzerváló szereket és édesítőket tartalmazó édességek, sütemények
• ecet (főleg a borecet)
• fokhagyma, vöröshagyma
• olajos magvak (főleg a dió és a kesudió)

A hisztamin tolerancia egyénileg eltérő

„A tünetek megelőzése szempontjából legjobb a hisztamindús ételek teljes elkerülése. Azonban fontos tudni, hogy az egyéni érzékenység és tolerancia nagyon eltérő, lehet, hogy kis adagban a felsoroltak egyenként nem okoznak panaszt, ám kombináltan vagy nagyobb mennyiségben már igen. Az is előfordulhat, hogy ami múlt héten nem okozott tünetet, ma kis adagban is azonnal durva panaszokat idézhet elő, mert pl. tegnapról még sok olyan élelmiszermaradvány van a bélben, amihez a mai kis adag hisztamin hozzáadódva már problémát jelent. A nyirokrendszer terheltsége, a bélrendszer állapota és a máj működése is sokat játszik közre… Ám az is lehet, hogy valami olyat is ettünk a kis adag – eddig panaszt nem okozó – étel mellé, amiről nem tudtuk, hogy valódi hisztaminbomba.” – tudtuk meg a doktornőtől.

Fotó: gmseenet.org