Létezik olyan, hogy egy pár biológiailag nem illik össze, bármennyire is szeretik egymást?

"Létezik tehát olyan, hogy a párok biológiai szempontból eredetileg „nem illenek össze”, azonban egy másik párkapcsolatban minden probléma nélkül születhetne gyermekük. Ilyen esetekben ugyanis arról van szó, hogy az anya immunológiai rendszere túl idegennek ismeri fel az apa által is meghatározott magzati antigéneket, és egyfajta – máskor egyébként célszerű – „kilökődési reakció” zajlik" - folytatta a főorvos.

"Ezeket a folyamatokat az anyában képződő úgynevezett blokkoló antitestek (védő hatású ellenanyagok) szokták lecsendesíteni. Ismerünk olyan példákat is, amikor ezek aktivitása túlságosan gyenge. Azonban a lelki vonatkozást sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ők ugyanis nem valaki mástól, hanem egymástól szeretnének gyermeket. Szerencsére az esetek egy részében ma már ez is orvosolható – tette hozzá dr. Dr. Kádár János.

Megerősödik vagy meggyengül a kapcsolat?

"A meddőség diagnózisa nagyon komoly lelki megterhelést jelent, hiszen vannak olyan párok, akik már évek óta vágynak gyermekre. A fogamzási probléma általában vagy közelebb hozza a párokat egymáshoz, és kialakul egy küzdő nő – támogató férfi páros, vagy az évek óta tartó bizonytalanság meggyengíti a párkapcsolatot. Ez attól függ, hogy miként küzdenek meg a pár tagjai azzal az extrém mértékű nyomással, amely a fogamzási problémával járó, olykor évekig tartó bizonytalanság velejárója" - magyarázza Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista.

"Az első beszélgetést általában azzal nyitom, hogy egyszerűen megkérdezem a pártól, hogy hogyan élik meg ezt az időszakot, milyen érzésekkel érkeztek erre a beszélgetésre? Sokszor mindössze ennyi is elég ahhoz, hogy egy régóta lezárt szelep felnyíljon, és nagy megkönnyebbülést jelent számukra, amikor megoszthatják a kezeléssel kapcsolatos kérdéseiket, reményeiket, félelmeiket. Ilyenkor ugyanis nincs a részemről semmiféle elvárás, annyit osztanak meg velem, amennyit szeretnének, és ezt ők is érzik. Talán pont ez az oka annak, hogy a legtöbben nyíltan ki tudják fejezni azokat a gondolatokat, amelyek már régóta foglalkoztatták őket, de talán még egymásnak, vagy akár saját maguknak sem fogalmazták meg azokat. Jellemzően inkább a nők beszélnek, és a férfiak kiegészítik, pontosítják párjukat."