Már 130 éve is pusztíthatott koronavírus-járvány, akkor ez lett a vége

Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban, amelyek azonban a jövőre nézve is fontosak lehetnek. A 19. század végén tomboló orosznátha-járvány története elképesztő hasonlóságot mutat a mostani pandémiával.

A koronavírus már 130 éve is ölhetett

Több mint száz évvel ezelőtt terjedt egy halálos kór, aminek története meghökkentő hasonlóságot mutat a mostani koronavírus-járvánnyal, ugyanakkor reményre is okot ad. 1889-ben Oroszország területén, Buharában pusztított a különös járvány, amely során emberek ezrei lettek betegek, sőt haltak bele a fertőzésbe, iskolákat kellett bezárni, mert a tanárok és a gyerekek is nagy számban fertőződtek meg. A tünetek kísértetiesen hasonlóak: szaglás- és ízlelés érzékének elvesztése, a gyógyultak pedig hónapokig szenvedtek a fáradtságtól, nagyfokú elesettségről és gyengeségről számoltak be. A fertőzés gyorsan terjedt, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. A járványt akkoriban orosznáthának nevezték, a későbbi hírhedt spanyolnáthához hasonlóan – írja az Index.

A tudósok napjaink eseményei miatt nemrég újra elővették a történetet. A legújabb elképzelések szerint a mostani koronavírus-világjárvány elődjéről lehetett szó. Azt régóta tudjuk, hogy a jelenlegi és a két, korábban súlyos tünetekkel járó fertőzést okozó, de világjárvánnyá nem váló koronavírus-variánson, vagyis a SARS és a MERS kórokozóján kívül négy további koronavírus-variáns is kering emberek között, amelyek azonban csak náthaszerű tüneteket okoznak. A legújabb elképzelés szerint az orosznátha ezek egyikének elődje lehetett. Mindez pedig azt jelenti, hogy az akkor súlyos, sőt sok halálos esetet okozó vírus néhány évvel később egyszerű náthává szelídült.

Lapozz a folytatásért!

Fotó: 123rf

Tanulva a múltból

Az orosznátha történetének ismeretében tehát arra következtethetünk, hogy az elmúlt két évben és még jelenleg is sok súlyos és halálos esetet okozó SARS-CoV-2 talán nemsokára szintén hétköznapi náthává szelídül. Ennek előjeleit már most is látjuk, hiszen az omikron, illetve annak variánsai már jellemzően inkább felső légúti tüneteket okoznak a korábban megfigyelt súlyos kétoldali tüdőgyulladás és légzési elégtelenség helyett.

Jelenleg még nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az orosznáthát valóban egy korai koronavírus-variáns okozta volna, de erre utaló jelek bőven vannak. A mostani világjárványhoz hasonlóan ez is hullámokban jelentkezett, tehát időnként erősödött, időnként pedig majdnem teljesen eltűnt. A tudósok ezért jelenleg próbálnak valamilyen konkrét bizonyítékot szerezni arra, hogy már a 19. században is köztünk járt a koronavírus, sőt járványt is okozott.

A tudósok próbálnak az adott időszakból származó tárgyakat, mintákat szerezni, amelyekből esetleg genetikai információt tudnának kinyerni és a vírusra való pontos adatokat szerezni. Ebből talán azt is előre lehetne jelezni, hogy miképp lesz szükség a jövőben az oltásokra. A képet némiképp árnyalja, hogy egy korábbi kutatás szerint a természetes, tehát megfertőződés útján szerzett immunitás a náthát okozó közönséges koronavírusok ellen is gyengül idővel.

Lapozz!

Fotó: 123rf

Influenza vagy sem?

Az elméletnek, miszerint az orosznáthát koronavírus okozta, támogatói és cáfolói is vannak. Utóbbiak szerint inkább egy korai influenza-világjárványról lehetett szó, tehát az orosznátha valóban inkább a spanyolnátha elődje lett volna. Amennyire az akkori nyilvántartásoknak hinni lehet, az orosznátha mégis inkább a koronavírushoz hasonló viselkedést mutatott, mivel az influenzával ellentétben elsősorban az idősebbeket veszélyeztette, míg a gyerekeket jóval kevésbé.

Több kutatócsoport jelenleg azon dolgozik, hogy 1918 előtt elhunyt emberek tüdejéből fennmaradt mintákat szerezzen, és vesse alá alapos elemzésnek. A múlt alaposabb megismerése a jövőre nézve is tartogathat tehát meglepetéseket.

Fotó: Pixabay; leadfotó: 123rf