Ha a lelked allergiás

Allergiás tüneteket produkálsz miközben – úgy tudod – semmire sem vagy érzékeny? Lehet, pszichés okai vannak a problémádnak.

Mindannyian ismerjük a történetet Pavlovról, a kutyáról és a reflexről. A tudományos vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az előzetes feltevésektől eltérően az idegrendszer az immunrendszerrel is összefügg: idegek futnak a nyirokcsomókhoz, ahol az immunreakciókért felelős immunsejtek nagy számban vannak jelen. Az idegrendszer tehát kommunikál az immunrendszerrel.

Már régebben megfigyelték, hogy a gondolatok befolyásolják az allergiás reakciókat, vagyis hogy a placebo-hatás ebben az esetben is működik: egy szénanáthás fiút hipnózis során megkérték, képzelje magát egy zöldellő rétre, ő pedig már ettől – az egyébként idilli – képtől súlyos fulladásos rohamot kapott. Mikor ezután viszont azt mondták neki, hörgtágítót lélegez be, végetért a roham, noha valójában még mindig ugyanazt a levegőt szívta be. Nem biztos azonban, hogy az immunrendszer minden esetben részt vesz ebben a reakcióban, hiszen a pszichés tényezők közvetlenül a problémás területekre – tehát a bőrre, a légutak izmaira vagy az orra – is hatással lehetnek.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a betegek általában hajlamosak az állapotukat sokkal tragikusabban felfogni, mint amilyen a helyzet valójában. A pesszimista gondolatok pedig nemcsak a hangulatot, hanem a betegséget is képesek negatív irányba változtatni. Akiknek allergiájuk például akcémás tüneteket produkál, sokkal többet vakaróznak, ha az eszükben jár, illetve ha olyan gondolataik vannak, hogy „ez a viszketés soha nem fog elmúlni” vagy hogy „egy kezelés nem használ, olyan súlyos az állapotom”. Ez a helyzet pedig egy valóságos önbeteljesítő jóslat: erőteljes vakarózásukkal valóban súlyosbítják tüneteiket.

Felmerül a probléma, miszerint egy olyan betegség – mint az allergia – ami nagymértékben befolyásolja a mindennapokat, akár személyiségformáló hatással is bírhat, főleg ha gyermekkorban kezdődik. Negatív irányban befolyásolhatja a beteg érzelmi és lelki fejlődését, hozzáállását az egész világhoz, sőt, gyakran kisebbrendűségi komplexust alakíthat ki. Ha azonban tudatában vagyunk, hogy a saját döntésünkön múlik a betegségünk tüneteihez való hozzáállásunk és hogy kezünkben a változatás kulcsa, pozitívan is formálhatja jellemünket. Az allergiát érdemes inkább egy kellemetlen, gyakran kihívásnak tekintenünk, amivel – ha nehezen is, de – meg tudunk birkózni.

Érzelmeink és gondolataink időnként befolyásolják allergiánk tüneteinek súlyosságát, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy betegségünk kizárólag lelki-gondolati eredetű. Ha azonban úgy látod, hogy ezek a pszichés reakciók nagymértékben súlyosbítják tüneteidet, érdemes szakemberhez fordulni. Jó megoldás lehet például a hipnoterápia, amely még a legsúlyosabb esetekben is megoldást jelenthet, ha a probléma valóban pszichés eredetű.

A szakértők szerint vannak esetek, ahol nem elég a hipnózis: ha valamilyen gyermekkori elfojtás, szorongás, családi feszültség áll a háttérben, amit csak a pszichoterápiás kezelések tudnak megfelelően feltárni és orvosolni. Előfordulhat, hogy – bár tényleges allergiáról van szó – bizonyos helyzetekben vagy egyes személyek jelenlétében súlyosbodik a betegség, ezekben az esetekben is nagy segítséget nyújthat a pszichoterápia.

Egyik kezelés sem segít azonban egymagában, meg kell találni a helyes arányt, ha pedig szükséges, gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Ehhez mindenképpen keressünk fel szakorvost, hiszen ha önmagunkat diagnosztizáljuk és próbáljuk kezelni, abból semmi jó nem sül ki.
 

Szólj hozzá Te is!