A szájüregi betegségek immár milliárdokat érintenek egy új nemzetközi kutatás szerint

Világszerte mintegy 3,5 milliárd ember él valamilyen szájüregi betegséggel, miközben ezek jelentős része megelőzhető lenne – derül ki egy frissen publikált nemzetközi szakmai tanulmányból. A kutatás szerint a dohányzás továbbra is a szájüregi betegségek egyik legfontosabb, ugyanakkor megelőzhető kockázati tényezője, és az orális egészség javításához új, gyakorlatias megközelítésre, a dohányzás kockázatcsökkentésének integrálására van szükség.

A „TRANSFORMING ORAL HEALTH FOR ALL - The Case for Tobacco Harm Reduction” című tanulmány rámutat, hogy világszerte 1,27 milliárd ember használ nikotintermékeket, túlnyomórészt a dohány égésével járó megoldásokat, mint a cigaretta. Ez súlyos hatással van a szájüreg egészségére is, növeli a fogágybetegségek és a fogvesztés kockázatát, rontja a szájüreg szöveteinek regenerációs képességét, és az egyik legfontosabb kockázati tényezője a szájüregi daganatok kialakulásának. A káros hatások döntő többsége azonban nem a nikotinhoz, hanem a dohány égése során keletkező toxikus és rákkeltő anyagokhoz köthető.

A tanulmány szerint a nemzetközi orális egészségügyi stratégiák – köztük a WHO orális egészségre vonatkozó keretrendszerei – elismerik a dohányzás káros hatásait, de a dohányzás kockázatcsökkentésének szerepe ezekben a dokumentumokban csak korlátozottan vagy egyáltalán nem jelenik meg. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi szakpolitikai megközelítések nem képesek érdemben csökkenteni a dohányzással összefüggő orális betegségek globális terhét.

Ártalomcsökkentés: füst nélkül kevesebb a kár

A tanulmány a dohányzás ártalomcsökkentését olyan kiegészítő szakpolitikai eszközként mutatja be, amely a teljes leszokás elsődlegességének elismerése mellett fontos lehetőséget ad a károk mérséklésére.

Az égéssel járó dohánytermékek jelentik a legmagasabb egészségügyi kockázatot, a füst nélküli nikotintermékek az ártalomkontinuumon lényegesen alacsonyabb kockázati szinten helyezkednek el. Egyes füstmentes alternatívák, mint például a hevítéses termékek vagy a nikotinpárna a tanulmány értékelése szerint akár 98 százalékkal kevésbé ártalmasak a hagyományos cigarettánál. Az égés megszüntetésével csökken a szájüreg szöveteit érő toxikus terhelés, ami a tanulmány szerint kedvezőbb orális egészségügyi kimeneteleket eredményezhet.

Svédország példája: számokban is látható különbség

A tanulmány nemzetközi esettanulmányokon keresztül mutatja be az ártalomcsökkentés lehetséges hatásait. Kiemeli Svédországot, amely a kutatás szerint közel áll a „füstmentes ország” státusz eléréséhez, ami 5% alatti felnőtt dohányzási arányt jelent.

A skandináv országban visszaszorult az égéssel járó dohánytermékek fogyasztása, a füstmentes alternatívák, elsősorban a nikotinpárna használat pedig széles körben elterjedtek. Ezzel párhuzamosan a szájüregi daganatok előfordulása Európán belül az egyik legalacsonyabb, és a dohányzással összefüggő orális betegségek aránya kedvezőbb, mint azokban az országokban, ahol a cigarettahasználat dominál. A tanulmány hangsúlyozza: ezek az adatok nem közvetlen ok-okozati bizonyítékok, ugyanakkor erős jelzései annak, hogy az égés megszüntetése kulcsszerepet játszhat az orális egészség javításában.

Kulcsszerepben a fogorvosok és dentálhigiénikusok

A jelentés külön kitér az orális egészségügyi szakemberek szerepére, mivel a dohányzók több mint 60 százaléka évente legalább egyszer felkeres fogorvost vagy dentálhigiénikust, így ezek a szakemberek gyakran elsőként találkoznak a dohányzás korai jeleivel, és kulcsszereplők lehetnek a kockázatok és a lehetséges alternatívák ismertetésében, amelyek csökkenthetik az orális egészségre gyakorolt ártalmakat is. A tanulmány hangsúlyozza, hogy már egy 3–5 perces, strukturált tanácsadás is érdemi hatással lehet, mivel a páciensek gyakran nyitottabbak az információkra, amikor azok közvetlenül a saját szájüregi állapotukhoz és látható elváltozásaikhoz kapcsolódnak.

A tanulmány ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az orális egészségügyi szakemberek egy része időhiányt, képzési hiányosságokat, és bizonytalanságot jelez a dohányzással kapcsolatos tanácsadás terén, ám ezek a korlátok célzott képzéssel kezelhetők, ami tovább erősítheti az orális egészségügyi szakemberek szerepét a dohányzás okozta ártalmak csökkentésében.

Fotó: 123rf.com