A korai petefészek elégtelenség

A korai petefészek kimerülés szindróma, azaz premature ovarian failure (POF) sajnos számos nőt foszt meg attól a lehetőségtől, hogy saját gyermekük szülessen. A témával kapcsolatban Dr. Csajbók Éva endokrinológust, valamint Dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistáját kérdeztük.

Nagy készlettel születünk
Jól ismert, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége csökken, minőségük romlik. A terhesség 20. hetében a leánymagzatok petefészkei (ovárium) körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első menstruáció idején már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma. 35 éves kor után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent fogamzóképességgel, magasabb vetélési, rátával, illetve az esetleges korai működésleállás („korai menopauza”, POF) miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel is számolnunk kell.

A nyugati kultúrákban, így hazánkban is a nők átlagosan 51 éves korban kerülnek „változó korba”, azaz következik el a menopauza ideje. Amennyiben ez 40 éves kor alatt jelentkezik, korai petefészek elégtelenségről (premature ovarian failure, POF) illetve kimerülésről beszélünk. A 40 éves korban levő nők kb. 1%-ánál van jelen ez a probléma. Ezekben a hölgyekben hasonló folyamat zajlik, mint a természetes menopauza bekövetkeztével: a petefészkek működése leáll, mind a hormontermelés, mind pedig a peteérés tekintetében – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.

A POF kialakulásának okai és fajtái
Egészséges felnőtt fogamzóképes hölgyekben a normális petefészek működéshez az agyalapi mirigyben termelődő FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon) és a petefészkek által termelt ösztrogén és peteérés, sárgatest-képzés összehangolt működése szükséges. A korai petefészek kimerülés esetén a petefészkek idejekorán elvesztik mind hormontermelő-mind pedig érett petesejt-képző funkciójukat. Emiatt a menstruációs ciklus elmarad (amenorrhoea), és infertilitás alakul ki. Emellett - csakúgy, mint idősebb társaikban - ezekben a hölgyekben is kialakulhat csontritkulás az ösztrogén-hiány következtében. Oka sok esetben ismeretlen marad, de állhat a hátterében korábbi kétoldali petefészek eltávolítása vagy korábbi kismedencei sugárkezelés, esetleg kemoterápia, de lehet autoimmun eredetű és genetikai okokból létrejött is(mint pl. ún.”törékeny X kromoszóma”).

A kórképet elsőként Fuller Albright írta le 1942-ben. Egy fiatal hölgynél talált magas FSH (follikulus stimuláló hormon) és alacsony ösztrogén szintet a menstruációs ciklus elmaradása mellett. Ő nevezte ez a kórállapotot primer (elsődleges) petefészek elégtelenségnek elkülönítve azt az ún. másodlagos petefészek-elégtelenségtől, ahol a hiba nem a petefészekben magában, hanem az agyalapi mirigyben van.

El kell különítenünk a korai petefészek-elégtelenséget az ún. primér (elsődleges) petefészek elégtelenségtől. Az utóbbiban szenvedő betegekben soha nem jelentkezik spontán menstruációjuk (mint pl. Turner szindróma), míg a POF-nél a betegek ciklusa korábban teljesen normális volt. A POF- nak van olyan fajtája, melyben „csak” az érő petesejtek érintettek és a primordiális tüszők egészségesek (pl. bizonyos autoimmun folyamatokban) és van olyan forma, amiben már a petesejt-előalakok is betegek. Utóbbiban szenvedő hölgyek csak donor petesejt segítségével kerülhetnek áldott állapotba,az előzőeknél előzetes ösztrogén-kezelés után külsőleg adott FSH-val megkísérelhető a petesejt-érés elérése.

 

Jellemző tünetek
A kórkép diagnosztikájában a klinikai jelek (amenorrhoea, hőhullámok) mellett a laboratóriumi paraméterek, a magas FSH és LH és alacsony ösztrogén szintek bizonyító erejűek lehetnek. A kétszeri alkalommal 40 mIU/l feletti FSH-érték esetén a POF diagnózisa szinte bizonyos. Az utóbbi néhány évben (Magyarországon kb. 1,5 éve) áll rendelkezésünkre egy újabb laboratóriumi paraméter, az ún. AMH (anti müllerian hormon) mérésének lehetősége, mely segítségünkre lehet a diagnosztikában. Az AMH alacsony értéke szintén támogatja a petefészek-elégtelenség diagnózisát. Az AMH egy olyan hormon, melynek szérum-szintje a kor előrehaladtával is csökken, de egyértelmű összefüggés mutatkozik a petefészkekben még jelen levő “érlelhető”petesejtek száma és az AMH szintek közt. Születésünkkor egy bizonyos mennyiségű petesejt van a petefészkeinkben, ezek az ún. primodrális tüszők, melyek közül normális esetben 28 naponta 1-1 petesejt megérik, és vagy megtermékenyül vagy elhal. Minél kevesebb petesejtünk van, annál alacsonyabb az AMH szintünk. Az AMH tehát –bizonyos korlátok mellett- jól használható a POF gyanújának megerősítésére vagy kizárására – magyarázza a szakember.


A legfontosabb kérdés: teherbe eshet-e egy POF?

A korábban POF-ként diagnosztizált betegek 5-10% a spontán teherbe eshet, amennyiben nem genetikai vagy anatómiai okú a petefészek elégtelenség, és csak az érő tüszőket érinti a kórkép. Amennyiben vélhetően a petefészkek vérellátását veszélyeztető hasi műtétet, vagy szisztémás kemo-illetve radioterápiát terveznek, érdemes megfontolni a petesejt- vagy esetleg petefészek-szövet fagyasztást, amennyiben a beavatkozás után fertilitási igény lenne. Különösen érdemes erre figyelni gyerek- és fiatal felnőttkorban.
 

A kezelést érdemes a diagnózis felállítása és a potenciális rizikófaktorok felmérése után mihamarabb megkezdeni a csontritkulás kialakulásának kivédése céljából. Fontos azonban tudnunk, hogy fokozott trombózis-hajlam, dohányzás, nem jól beállított magas-vérnyomás esetén a női hormonpótlás ellenjavallt. Amennyiben a beteg saját vagy családi anamnézisében szerepelt trombózis, a kezelés megkezdése előtt mindenképpen szükséges a trombózis-hajlam felmérése, az ún. trombofília-panel elvégeztetése, családi halmozódású emlőrák esetén különös óvatosság szükséges szintén a hormonpótlás ideje alatt – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.

Esélyek és veszélyek
Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista szerint az IVF kezelést megelőzően nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy vannak-e működő petesejtek a petefészekben. Mivel a POF-ben szenvedő páciensek petefészek működése hasonlít a menopauzában lévő nők petefészek működésére, így sajnos a stimulációs kezelés sokszor sikertelen, tüszőnövekedés nem látható, petesejtet nem nyerhető. Ez az oka annak, hogy sok esetben a POF-ben szenvedő pácienseknél a petesejt adományozás jelentheti az egyedüli megoldást. A petefészek petesejtállományának meghatározására azonban már van mód napjainkban, így nagyjából meg lehet állapítani, hogy a korai petefészek leállás veszélyezteti-e a pácienst? Ilyen vizsgálatokat a meddőségi klinikánkon rutinszerűen végzünk, melyek közé speciális ultrahang -, hormon-, és genetikai vizsgálatok is tartoznak. Ha egy páciensnél azt látjuk, hogy elindult a folyamat, melynek a végeredménye a POF lehet, mindenképpen javasoljuk, hogy vegye fontolóra az előrehozott gyermekvállalást.

A korai petefészek kimerülés szindróma okainak hátterében feltétlenül meg kell említeni a környezeti tényezők hatását, több tudományos tény igazolja, hogy az életmódunk, táplálkozás, stressz, károsító környezeti hatások, valamint egyéb toxikus anyagok is vezethetnek ehhez a máig tisztázatlan betegséghez. Ez az oka annak, hogy nemcsak a saját egészségünk, hanem a jövendőbeli gyermekáldás miatt is javasolt a lehető legegészségesebb életkörülményeket biztosítani saját magunk, párunk, és leendő számára – javasolja Dr. Vereczkey Attila.

A cikk megírásában Dr. Csajbók Éva és Dr. Vereczkey Attila volt segítségünkre.
Bővebb információ itt található!
 

Oldalak

Lifestyle
Egyre több az internetes bűnöző, akik ugye nem csak az OTP Bank nevében telefonálgatnak. Most egy nyugdíjast túlságosan is könnyű volt behúzni a csőbe.
Lifestyle
Ha ezt az akadályt is sikerrel veszed, jogosan lehetsz majd büszke magadra!
Egészség
Több komoly betegség kialakulásához is vezethet a használt sütőolaj újrafelhasználása, legalábbis ez derült ki egy friss tanulmányból.