Megvizsgálták mennyire egészséges a budapesti csapvíz: ezen a környékén nem túl fényes a helyzet
Kiderült, hogy mennyi örök vegyi anyag van a budapesti csapvízben, és a Duna menti gyáraknál a legrosszabb a helyzet.
A csapvíz és az ásványvíz közötti vita közben még mindig él
Sokan ösztönösen az ásványvizet tartják biztonságosabbnak, hiszen palackozott formában kerül a boltok polcaira, és a reklámok gyakran a tisztaság, a természetesség és a magas ásványianyag-tartalom képét társítják hozzá.
Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon a vezetékes ivóvíz általában kiváló minőségű, szigorú ellenőrzés mellett jut el a fogyasztókhoz, miközben a műanyag palackokból különböző mikroműanyagok és egyéb anyagok kerülhetnek a vízbe. A kérdés az utóbbi időben újabb dimenziót kapott az úgynevezett PFAS-vegyületekről szóló kutatások miatt, amelyek azt vizsgálják, milyen mennyiségben vannak jelen ezek a rendkívül lassan lebomló anyagok az ivóvízbázisokban.
A PFAS, vagyis a per- és polifluorozott alkilvegyületek több ezer különböző mesterséges anyagot foglalnak magukba. Az 1950-es évektől kezdve széles körben használták őket ipari és fogyasztási termékekben, például tapadásmentes bevonatokban, vízlepergető textíliákban, kozmetikumokban, élelmiszer-csomagolásokban és tűzoltóhabokban. Különleges tulajdonságuk, hogy rendkívül ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben, ezért a természetben gyakorlatilag nem vagy csak nagyon lassan bomlanak le. Emiatt kapták az „örök vegyi anyagok” elnevezést. A talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe bekerülve hosszú időn keresztül jelen maradhatnak, és végül elérhetik az ivóvízellátó rendszereket is. A jelenlegi helyzettel most a Pénzcentrum is elkezdett foglalkozni!
Mennyire egészséges ebben a tekintetben a budapesti csapvíz, azt a galériánkban megmutatjuk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
