A mézeskalács alapja a liszt, a méz, a tojás, a vaj vagy margarin, valamint a klasszikus fűszerkeverék, amely a fahéjtól, a gyömbértől, a szegfűszegtől és a szerecsendiótól kapja jellegzetes, meleg illatát. A tészta összeállításakor sok múlik az arányokon és a megfelelő állagon, hiszen ez határozza meg, hogy sülés után mennyire lesz omlós a végeredmény. A legtöbben a sütőpor vagy a szódabikarbóna mennyiségét próbálják variálni abban a reményben, hogy elérik a sokak által vágyott puhaságot, ám ez sokkal inkább a tészta belső nedvességtartalmán múlik. A hagyományos receptek gyakran nem biztosítanak elegendő nedvességet, ezért a sütemény hamar kiszáradhat, különösen akkor, ha túlsütjük vagy túl sok liszt kerül bele. A titok azonban nem a fűszerekben és nem is a kelesztőszerekben rejlik, hanem abban, hogyan adunk több természetes nedvességet és könnyedséget a tésztának úgy, hogy közben a mézeskalács jellegzetes struktúrája megmaradjon.
Fotó: Pinterest
A mézeskalács alapja a liszt, a méz, a tojás, a vaj vagy margarin, valamint a klasszikus fűszerkeverék, amely a fahéjtól, a gyömbértől, a szegfűszegtől és a szerecsendiótól kapja jellegzetes, meleg illatát. A tészta összeállításakor sok múlik az arányokon és a megfelelő állagon, hiszen ez határozza meg, hogy sülés után mennyire lesz omlós a végeredmény. A legtöbben a sütőpor vagy a szódabikarbóna mennyiségét próbálják variálni abban a reményben, hogy elérik a sokak által vágyott puhaságot, ám ez sokkal inkább a tészta belső nedvességtartalmán múlik. A hagyományos receptek gyakran nem biztosítanak elegendő nedvességet, ezért a sütemény hamar kiszáradhat, különösen akkor, ha túlsütjük vagy túl sok liszt kerül bele. A titok azonban nem a fűszerekben és nem is a kelesztőszerekben rejlik, hanem abban, hogyan adunk több természetes nedvességet és könnyedséget a tésztának úgy, hogy közben a mézeskalács jellegzetes struktúrája megmaradjon.