Ez az oka annak, hogy Csonka András csak egy napig karácsonyozik

A közkedvelt énekes-színészre nem csak a családja számít az ünnepek alatt.

MikulásGyár 2019 - Együtt, egymásért!

Idén 15 éves Magyarország leghíresebb jótékonysági akciója, a MikulásGyár, ami nem kér emelt díjas sms-t, nem teszi ki bankszámlaszámát, nem fogad el készpénzt. Névtelen jótevőket keresnek, akik tartós élelmiszert, tisztító- és tisztálkodási szereket, jó minőségű ruhát, könyvet, játékot ajánlanak fel a rászoruló családok megsegítésére. Az elmúlt évekhez hasonlóan, országszerte számos gyűjtőponton adhatják le dobozaikat az adományozók, 2019. november 29. és december 21. között.

Így ünnepel a színész

Csonka Andrásnak többekkel ellentétben nem a meghitt, csendes ünneplésről, hanem a munkáról szól a karácsonyi időszak. Egy napot ugyan mindig a nővére családjával tölt Szegeden, de már évek óta a színházban éri őt az ünnep. A közkedvelt színész a munka mellett azonban nem feledkezik meg arról sem, hogy olyan jó ügyeket támogasson, mint a MikulásGyár. Több magyar hírességhez hasonlóan, ő is már több éve rendszeresen részt vesz a jótékonysági akcióban, mert saját véleménye szerint közszereplőként különösen fontos, hogy példát mutasson, jó ügyekre hívja fel a figyelmet és lehetőségeihez mérten adakozzon a rászorulók számára. A színművész a gyár megnyitóján is részt vett, ahol arról mesélt a Femcafe.hu riporterének, hogyan emlékszik vissza a régi karácsonyokra és miért tartja fontosnak az adományozást.

Második éve mondasz igent a MikulásGyár felkérésére. Miért érezted fontosnak, hogy ismét csatlakozz az akcióhoz?

Szinte kötelességünk ez. Ha rászoruló vagy beteg gyerekekről van szó, a szótáramban nem található meg a nem szó! Mindent meg kell tennünk azért, hogy valamilyen módon segítsük, könnyebbé tegyük azoknak az életét, akik rászorulnak. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, boldogan látom, hogy már 15 éve szakadatlanul folyik a munka. Különösen szimpatikus számomra, hogy nincs benne pénzmozgás, a felajánlók csak tárgyi adományokat vihetnek. Szerintem fontos, hogy egy ilyen ügy hiteles legyen, így mi, közismert emberek is szívesen adjuk a nevünket és az arcunkat hozzá.

Sokan úgy vélik, hogy jótékonykodni csendben kell. Neked erről mi a véleményed?

Rólam nem tudja soha senki, hogy milyen ügyeket támogatok, de szerintem jól van ez így, nem is kell, hogy tudják. Jó esetben azért csinál az ember ilyesmit, mert a saját maga számára fontos. Számomra a gyerekekről való gondoskodás egy nagyon érzékeny téma, mert ők még őszinték, kiszolgáltatottak és nem rontotta meg őket a világ, ezért megérdemlik a törődést és hogy boldogok legyenek. A felnőttek világát nagyon nem szeretem, mert őszintétlen és manipulatív. Éppen ezért én a közvetlen segítségnyújtásban hiszek, nem az átutalásban vagy az alapítványokban, mert számomra ezek nyomon követhetetlenek. Sokkal jobb érzés személyesen elmenni egy kórházba, gyermekotthonba vagy éppen egy-egy rászoruló családhoz és megkérdezni tőlük, hogy mire van szükségük, és megadni nekik azt, mint pénzösszegeket utalgatni számlaszámokra.

A legtöbben csak karácsony környékén adakoznak, szerinted hogyan lehetne rávezetni az embereket az adakozás fontosságára?

Szerintem ez egy belső folyamat, amit nem lehet irányítani. Nekem elegem van a programokból, a stratégiákból, a konferenciákból, mert nem érdekelnek a szavak, csak a tettek! A klímaügy jutott most eszembe, ahol már szintén késő csak a beszélgetés. Már a példamutatás sem elegendő. Közvetlen, konkrét cselekvésre van szükség, ahogyan itt is. Rettentő sok gyerek él nélkülözésben, iszonyatosan lesújtó érzelmi és anyagi körülmények között. Szeretnék egy nagy felkiáltó jelet rajzolni a felnőtteknek, hogy a mi dolgunk az, hogy gondoskodjunk a gyerekekről, hiszen nem ők kérték az életüket, hanem mi adtuk nekik. Megszakad a szívem, hogy ha elképzelem, van olyan gyerek, akinek karácsonykor nem jut a fa alá ajándék vagy egy finom éltel az asztalra. A helyzet pedig valójában még ennél is sokkal súlyosabb.

Ha visszagondolsz a gyerekkorodra, milyen karácsonyi emlékek jutnak eszedbe?

Nekem sosem azt jelentette a karácsony, hogy minden tökéletes és meghitt. Nálunk mindig elképesztő sürgés-forgás volt ilyenkor, valami sosem úgy működött, ahogyan kellett volna. Apám próbálta belefaragni a fenyőt a talpba, elromlottak a karácsonyi égők, a szokásos kalamajkák... Amikor végre minden elkészült, akkor jött a csoda, volt egy zenélő óránk, ami egy festménybe volt beleépítve és ennek a hangja adta meg a jelet, hogy kezdődik az ajándékozás. Ezt mindig nagyon vártam. Sajnos a szüleim már nincsenek velünk, felnőtt koromban már nem az ajándékokról szól a karácsony, hanem az együttlétről. Ez valójában egyetlen napot jelent, amikor Szegeden, a nővérem családjával és a külföldön élő unokaöcséimmel ünneplünk. Nekem már évek óta így telnek az ünnepek, mert 23-án és 25-én is játszom a színházban.

A csinos műsorvezető különösen fontosnak tartja, hogy egy közszereplő jó példát mutasson másoknak és ha teheti, jótékonykodjon is.

Leadfotó: MikulásGyár

Oldalak

Szólj hozzá Te is!