Nemek harca, avagy mivel kergeted őrületbe a pasid

Vannak olyan tipikus rossz tulajdonságok, amik miatt puszta kézzel esnénk neki a másik nem képviselőinek, akkor is, ha jobban szeretjük bárminél.

Senki sem szereti, ha általánosítanak, biztos nem szereti egyik női társunk sem, ha egy pasi oda veti, hogy tipikus nő, vagy a nők így meg úgy. Hát a férfiak sem tűrik jobban, ha egy kalap alá vesszük őket. Nincs két egyforma ember, de azért vannak olyan örök érvényű általánosságok, amik a legtöbb férfit jellemzik, akárcsak a nőket.

Kezdetnek ott van például az általánosítás, nem tudom, ki hogy van vele, de nekem akkor kicsit felébred a harcias énem, ha meghallok egy ilyet, hogy: tipikus nő, tipikus női gondolkodás, stb. Én ugyanezt férfiakra alkalmazva akkor szoktam használni, ha fel akarom hívni a figyelmét arra, hogy most nagyon nem tetszik, amit csinál. Egyébként egyik félnek sem ajánlatos hasonló kifejezéseket használnia, mert rendkívül sértheti a másik önérzetét. A kedvesünktől azt szeretjük hallani, hogy különlegesek vagyunk, ilyen csodás teremtéssel még sosem találkozott, stb. Még akkor is, ha mindenkinek ezt mondta, hiszen úgy van rendjén, hogy amikor szerelmesek vagyunk, az legyen életünk legnagyobb szerelme.

Egy másik probléma hogy a nők gyakran nem csak annyit mondanak, amiket szóban kifejeznek, hanem ezzel szeretnék partnerüket rávezetni különböző dolgokra. Ezért a férfiak hajlamosak azt hinni, hogy amikor viszont egy nő kerek-perec kimondja, amit gondol, akkor biztos van valami plusz tartalma, amit ő még egyelőre nem lát. Így lehetnek olyan problémák, hogy amikor szóvá tesszük, hogy bár semmi dolga nem volt egész nap, mégis tele a mosogató például, hogy azt már ne is említsük, mi mindennel kéne még foglalkozni, akkor ő csak a mosogatásra koncentrál. Jobb esetben tüntetőlegesen el kezd mosogatni, rosszabb esetben egy egészséges veszekedés lesz belőle.

Ha azt hiszi, hogy mindig mindent jobban tud, jobban csinál, pusztán azért mert férfi. Hát ez is oda-vissza működik. Rendkívül kiábrándító tud lenni, ha valaki úgy tesz, mintha mindenkinél jobban értene valamihez. Arrogáns hatást kelt, ami mind a két nemnél visszataszító tud lenni. Ha szépen meglapulunk a háttérben, és ha szükség van a tudásukra, akkor megoldjuk a problémát, az sokkal imponálóbb. Mindenki szereti, a sikeres, magabiztos, népszerű embereket, azért nem árt, ha ezt tudja is kezelni, és nem egy felfuvalkodott hólyag benyomását kelti. Biztosan minden nő találkozott már olyan pasival, aki jóképű volt, és még tudott is róla. Két féle van közöttük, aki tudja ezt kezelni, és aki nem.

Nagyon fontos, hogy hagyjunk teret a másiknak!!! Nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nem kell percenként felhívni a másikat, ha éppen nem vagyunk együtt, vagy naponta órákat beszélni minden mondanivaló nélkül. Vagy, ha a párunk a barátaival akar némi időt tölteni, ne kezdjünk el azonnal duzzogni, hogy miért nem visz magával, vagy hogy lehetnek fontosabbak a barátai. A legtöbb esetben azért a barátságok hamarabb születtek, mint a párkapcsolatok, ezért el kell ezt néznünk a másiknak, hiszen mindenkinek kell egy kis szabadság. Akkor vannak bajok, ha a barátaira több időt szán, mint ránk, nagyon fontos viszont, hogy ne kényszerítsük választásra, mert azzal aztán fel lehet kavarni a port.

Végezetül, a féltékenység. Nagyon nem attraktív tulajdonság, egyik nemnél sem! Mellesleg a féltékenység nem a szerelem jele, hanem a bizalom hiánya. Ha túlzottan féltékenyek vagyunk, pedig párunk ártatlan, akkor alapjaiban kérdőjelezzük meg a kapcsolatunkat, hiszen azért van velünk, mert velünk szeretne lenni, akkor meg mi értelme az egésznek. Amíg csak óvatosan érdeklődik, hogy mégis ki az a kék pulcsis, és honnan ismered, és az érdeklődés álcája mögé rejti féltékenységből adódó kíváncsiságát, addig még aranyos is –hisz félti, amije van.