Reptéren felejtett bőröndöt vesz meg a férfi: Kifordul a gyomra, amikor kinyitja

Komoly erkölcsi dilemmák
A bűzös incidens után ugyanis elkerülhetetlenül felszínre törtek azok az etikai és erkölcsi kérdések, amelyeket a környezete és a közösségi média kommentelői is rendszeresen feltesznek a poggyászkereskedőnek. Elvégre Scott abból gazdagszik meg, hogy más emberek személyes tárgyait, elveszített emlékeit vagy akár féltett használati cikkeit árusítja ki idegeneknek a saját haszna érdekében. Amikor az Unilad riportere arról kérdezte a fiatalembert, hogy nem érez-e mardosó bűntudatot a tulajdonosok miatt, Fensome meglepő őszinteséggel és önkritikával felelt. „Bizonyos értelemben igen, természetesen van bennem rossz érzés, amikor idegenek privát szférájában kotorászom” – ismerte el nyíltan a poggyászkereskedő.
Ugyanakkor azonnal hozzá tette a saját védelmében kialakított, racionális érvrendszerét is, amellyel nap mint nap megnyugtatja a lelkiismeretét. „Az emberek pontosan tudják, hogy hol hagyták a poggyászukat, és a légitársaságok mindent megtesznek a kapcsolatfelvétel érdekében. Ezért érzem gyakran úgy, hogy sokaknak egyszerűen túl nagy gondot és adminisztrációs nyűgöt okoz ezzel foglalkozni, így inkább tudatosan lemondanak a csomagjaikról. Ha valaki tényleg vissza akarná kapni a tulajdonát, bőségesen elegendő az a három hónap, amit a repülőterek biztosítanak a jelentkezésre az elárverezés előtt.” Scott szerint tehát az üzlete csupán a modern fogyasztói társadalom lustaságára épül, így tiszta szívvel folytatja a gurulós kincsesládák felkutatását.




















