Nyaralj Thaiföldön, elég a hidegből! (1. rész) - Blogbejegyzés

A folytatás

Vacsi a megszokott helyen, majd irány az éjszakai piac. Új cipő, új ruha, gyümölcsök, színes gömblámpák, lótuszvirágra formázott szappan, új pénztárca, napszemüveg, karóra, minden, amit csak el tudsz képzelni, meg még az is, amit nem. Alkudni ér, ez hozzátartozik a piacoláshoz. Az új zsákmányokkal aztán nem könnyű a hazaút a motoron, de már láttad a thaioktól, hogy megy ez, elől egy csomag, ketten a motoron, középen még egy, hátulra pedig a harmadik.

Harmadnap messzebb kirándulunk, motorra pattanunk és nyugat felé vesszük az irányt. Egy hatalmas monk szobrához vezet az út. Lenyűgöző a látvány és az is, ahogy a thaiok kortól függetlenül gyakorolják a vallást. Nem kényszer, nem nyűg, inkább büszkeséget látsz rajtuk és alázatot. Tudják, hogy valami nagynak a részei és nem önmagukat tekintik a világ közepének. Jó lenne ebből a nézetből hazavinni valamit otthonra is.

Visszafelé aztán beugrunk az Elefánt faluba – pont útba esik. Belépő nincs, helyette kaját vehetsz az állatoknak, akik aztán az ormányukkal gyengéden kiveszik a kezedből a finom falatokat. Cserébe megsimogathatod, a bőre kemény és érdes.

Kíváncsian nézed, vajon hogy eszi meg a banánt, hát egészben, héjastul. Sőt akár az egész fürtöt is, darabokra csak azért szeded, hogy tovább tartson. Ez puha falat, a bambuszrúd már keményebb, ha kicsi is van, neki csak a banán való, a bambusz marad a felnőtteknek.

A folytatásban lesz még napfelkelte, délelőtti piac és még több látnivaló. És ha élőben is velünk tartanál, itt megtalálsz, szívesen elkalauzolunk!