November: Az újrakezdés simogatása

A novemberi hónap egész életemben fontos szerepet játszott. Már most tudom: idén sem lesz másként.

Szeretem a novembert

A novemberi hónap egész életemben fontos szerepet játszott.
Már most tudom: idén sem lesz másként.

Mondhatni az egyik kedvenc hónapom.

Számomra a legcsendesebb.
Szeretem, ahogy a paplanom alá bújik a békéje.
Átölel, finoman megnyugtat.
Támogat.
Szeret.
Segít.
És hisz bennem.
A jövőmben.
Felkészít.

Szeretem a novemberi esőt és a kezdetleges finom izgalmat, amit a következő hónap sóhaja súg felém.

Szeretem a gardróbom legaljáról kihúzott forró, puha, piros pulcsim ölelését, amely egy picit nosztalgikus hangulatba viszi az elmémet.
Egy pulcsiban ott van a múltam.
Az elengedés.
Az újrakezdés simogatása.

A november az a hónap, amiben hitem szerint a legjobban meghallhatod a némaságot.
Talán a szerencsésebbek még békére is lelnek.

Lehet:
Mécsest gyújtani.
Forró almás pitét sütni.
Forralt bort szürcsölni.
Sütőtököt oda égetni.
Új tea fűveket kipróbálni.
Írni.
Szentimentális zenéket hallgatni.
Az új pizsamádban gyönyörködni.
A fagyos lábadat a szőrős zokniba megpihentetni.
Új könyveket megismerni.
A kopogó esőt hallgatni.
Hála naplót írni.
Elmélkedni.
Imádkozni.
Elválni.
Elengedni.
Újra szeretni.
S a legjobb: magunkra ismerni.
Általa…

Nem kell ebben a hónapban megváltozni.
Egyszerűen csak jó önmagunkra és az erőnkre rátalálni.

Kriszta

További gondolataimat megtaláljátok a közösségi oldalamon is!
Várlak szeretettel!
Töltődj! Olvass! Inspirálódj!

Leadfotó: Pixabay