Száguldás kétkeréken

A tesztelés

Elindultam a Váci úti bolt elől szép nyugodtan. Próbáltam nagyon óvatos lenni, hisz ez mégis csak egy teszt motor, és ugyebár nem az enyém, tehát jó lenne egyben visszavinni. De a motor olyan kezes, olyan egyszerű és finom, hogy tizennégy másodperc múlva úgy éreztem, mintha mindig is ez lett volna a mocim. Könnyű és fordulékony, kényelmes, pont jó távolságban a kormány, tök egyenesen ülök, a gombok ott vannak ahol a legkézenfekvőbb, a kijelzők pedig tökéletesen egyértelműek. Egy pillantás alatt le tudsz olvasni minden fontos információt. Nincsenek túlzsúfolt villogó kis izék rajta. Egyszerűen nagyszerű!

Ami még nagyon meglepett, hogy nem volt ingadozás a sebességnél, vagyis ha húztam neki egy kövéret, nem az történt, mint amit vártam. Általában a robik negyvenig kilőnek, mint a puskagolyó, aztán pedig kissé visszafogottabban gyorsulnak. Ez nem! Negyvenig valóban kilő, de utána sincs semmilyen visszaesés. Nem volt túl sok lehetőségem, hogy megjárassam, de azér’ a kilencven-százat röhögve teljesítette. Hogy volt-e még a járgányban, azt nem tudom, de érzésre még adta volna. Nem fáradt el a derekam, nem fészkelődtem az ülésben, nekem nagyon kényelmes volt.

A visszapillantók nagyok, tök jól belátni a teret mögötted, a kerekek és a lengéscsillapítók pedig maga a tökély. Be kell vallanom (“nem értek a gyémánthoz” - idézet a Blöff c. filmből) nem vagyok egy vérprofi-hozzáértő-motorozós csóka, de úgy éreztem, hogy a gép, ami alattam van, nem is egy gép, hanem a testem folytatása, annyira egyben van a cucc! Olyan lettem hirtelen, mint egy gyerek! Ujjongtam örömömben! Persze nem vág hátba, mint egy Hornet, de 125-ösöket megszégyenítő módon hasított a kicsike. Nem véletlen, hogy annyi van belőle az utcákon!

És amitől teljesen elolvadtam, az az, hogy mikor megállsz egy lámpánál, a motor szépen leáll, hogy még ezzel is üzemanyagot spóroljon az amúgy sem túl nagy étkű kétkerekű. Majd a legkisebb gázmozdulatra újraindul, és mintha mi sem történt volna, már száguldhatsz is. Elképesztő! De ha zavar, vagy épp nincs rá szükséged, egy egyszerű mozdulattal kikapcsolhatod, hisz a gombja pontosan ott van, ahol egyébként is keresnéd.

Élmény volt

Az egyik ilyen piros előtti csendes, üzemanyagspórolós várakozásnál mellém állt egy fószer, aki ugyancsak egy PCX nyergében díszelgett. Azonnal megkérdeztem, hogy ő ajánlaná-e ezt a jószágot másoknak? Az ember habozás nélkül a kilométerórára mutatott, „Látod?! Már negyvenhétezret tekertem bele és egyszerűen imádom!”

Ennyit erről! - gondoltam. Majd szépen elbúcsúztunk és én visszavittem a paripát a Honda Karasnába. Komolyan mondom, egész délután úgy vigyorogtam, mint a tejbetök, annyira jó élmény volt! Ezúton is köszönöm a lehetőséget! :)