Franz Kafka Prágája
Akármerre járunk ebben a gyönyörű városban, mindenhol a világhírű cseh író, Franz Kafka lábnyomaira bukkanunk. Kafka szinte egész élete és munkássága Prágához köthető: itt született 1883-ban egy német ajkú zsidó család tagjaként, életének nagy részét itt töltötte, iskoláit itt végezte, ez az a hely, ahol műveit írta, melyeknek jelentős része életében kiadatlan maradt.
Óváros
A város e kerületét kereskedők hozták létre a 12. században, I. Vencel idején városfallal és sáncárokkal vették körül. Óvárosi (Staré Mesto) sétánkat a Lőportoronynál (Prasná brána) kezdjük: 1908-ban járunk, késő délután van, egy alacsony, púpos fiatal arra vár, hogy barátja, aki szintén frissen végzett egyetemista, munka után csatlakozzon hozzá, s az estét beszélgetéssel töltsék.
Ez a fiatal Max Brod, Kafka barátja, akit az író arra kér, hogy halála után összes kéziratát égesse el. Brod, mint a hagyaték kezelője, nem tesz eleget kérésének, elvégzi a művek szerkesztői munkálatait, és kiadja azokat. Hamarosan egy magas, sovány fiú érkezik a Lőportoronyhoz, s a két fiatal belemerül az Celetna utca forgatagába, ahol Kafka sok éven keresztül élt. Az utca az Óváros térbe (Staromestské námestí) torkollik, amit az író és barátja Altstadter Ring néven ismertek.
A tér északi részének középpontjában Husz János szobra áll, akit 1415-ben eretnekség vádjával máglyahalálra ítéltek. Ötszáz évvel később Kafka tanúja lehetett a szobor leleplezésének. A tér északi részén található az Oppelthaus, amely évekig adott otthont a Kafka családnak. Harmadik emeleti szobájának ablakából Kafka megpillanthatta az 1732 és 1735 között épült Szent Miklós-templom barokk stílusú, fehér homlokzatát. A templom nyaranta koncertteremmé változik, hangversenyeknek ad otthont. A templom mögött, a Kaprova és a Maiselova utca sarkán, a zsidó negyed legdélibb pontján állt egy épület, amit körülbelül egy évszázada romboltak le a városmegújító projekt részeként, Franz Kafka ebben a házban született.
Világhírű látványosságok
A templomtól délre található a városháza, a hozzá tartozó 69,5 méter magas torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik a városra. 1440-ben vált a torony részévé a világhírű látványosságnak számító asztronómiai óra, az Orloj, melynek készítőjét a legenda szerint megvakították, nehogy másnak is hasonló remekművet készítsen.
Az óra három részből áll: bábjáték, szférakör és naptár. Legfelül található a bábjáték, amelyet a halált jelképező, jobb oldalon álló csontváz indít el. Egyik kezével egy kis harang kötelét húzza meg, majd megfordítja a másik kezében lévő homokórát. Ekkor kinyílik a két ablak és megjelennek az apostolok figurái Szent Péter vezetésével. Ezután károgni kezd a holló és az óra elüti a pontos időt. A bábjáték közben felismerhetjük a fejét csóváló Török figuráját, amely a török veszedelemre emlékeztet, a tükörben magát bámuló Hiúságot, valamint a zsidó pénzváltóként ábrázolt Kapzsiságot.
A városháza főbejáratától balra, az Óváros tér és a Male nam határán áll a Haus Minuta, Kafka gyerekkori otthona, ahol 1889 és 1896 között élt. Milena Jesenkához írt leveleiben mesél róla az író, hogy gyermekkorában apja kizárta lakásuk erkélyére, hogy hangoskodásával ne zavarja szülei álmát. Innen a szakácsnő kísérte el mindennap az általános iskolába (Deutsche Knabenvolkschule). Az elemi iskola után gimnáziumi tanulmányai is az Óvároshoz kötötték, a Kinsky palota második emeletét elfoglaló német elit gimnáziumba járt. Itt kötött életre szóló barátságot Max Brod íróval. Otto Fanta felesége, Berta tartotta fenn a századelő Prágájának egyik leghíresebb irodalmi szalonját, az Óváros tér sarkán fekvő, Egyszarvúhoz címzett (Jednohozce utca) házban, ahol az író mellett gyakori vendég volt Max Brod, Fritz Mauthner, Franz Werfel és az ekkor Prágában tanító Albert Einstein. 1896-1907 között a Kafka család az irodalmi szalonnak helyet adó épület környékén élt, innen járt be az író a következő utcában álló prágai egyetemre. Otthonával szemben egy ruhaüzlet foglalt helyet, s az író első emeleti szobájában épp római jogot tanult, mikor kitekintve az ablakon, meglátta a ruhaüzlet ajtaja előtt álló eladólányt, akivel elkezdett jelbeszéd segítségével kommunikálni – derül ki az író leveleiből.
Zsidónegyed
A Szent Miklós-templom és az Oppelthaus között nyíló utca Kafka idejében a Nickolasstrasse nevet viselte, ez volt a zsidónegyed központja, a nyomornegyed bűzét a városmegújító projekt eredményeként középosztálybeli lakások váltották fel. Ami megmaradt, az a zsidó városháza, néhány zsinagóga és a régi zsidó temető. A Parizska utca közepe táján helyezkedik el a Régi-új zsinagóga, melyet 1270-ben építettek kora gótikus stílusban. Itt tanított, s tartotta istentiszteleteit Löw rabbi, akinek nevéhez a híres Gólem története köthető. Franz Kafka ide járt istentiszteletre, s itt tartották bar mitzvahját is. 1907-ben a Kafka család sorsa jobbra fordult, s ez lehetővé tette, hogy a Nickolasstrasse lakásainak egyikébe költözzenek. Kafka szobájának ablaka a folyóra nézett, ami hatással lehetett Az ítélet című elbeszélésének befejezésére: a mű főszereplője, Georg a folyóba veti magát. Mikor két idősebb nővére férjhez megy, a család visszaköltözik az Óvárosba, majd mikor sógorát behívják katonai szolgálatra, s nővére gyerekeivel visszaköltözik a családi otthonba, Kafka kiköltözik onnan. Új lakásában (Bilekgasse) kezdi el írni A per-t, de a szomszédok hangoskodása folyamatosan megzavarja. Blumfeld, az öregedő agglegény című írása akár önvallomás is lehet.
Hradzsin
A Károly híd (Karluv most) köti össze az Óvárost a Kisoldallal (Mala Strana), mely a prágai vár alatti lejtőkön terül el. A Károly híd Prága legrégibb hídja, 1357-ben kezdték el építeni, s 1841-ig ez volt az egyetlen híd a városban. A hidat díszítő harminc barokk szobormű az eredeti remekművek másolata, melyeket rossz állapotuk miatt el kellett távolítani.
Ezek a 17. század végéről és a 18. század elejéről származtak, s a 60-as 70-es években másolatokkal lettek helyettesítve, hogy megőrizzék a híd eredeti megjelenését és hangulatát. A szobrok, melyeket jól ismert cseh művészek alkottak, szenteket és védőszenteket ábrázolnak. A híd kisoldali partján találjuk a monumentális Szent Vitus-székesegyházat, melyet 1344-ben Luxemburgi János parancsára kezdtek el építeni, s amelynek egyik ablaka Alfons Mucha munkájának eredménye. Kafka A per című alkotásának kilencedik fejezete valószínűleg a székesegyházban játszódik. A Hradzsin területén található Arany utcácskában (Zlata Ulick) bérelt házat Kafka húga, Ottla, s az író sokszor hozzá menekül, nála húzza meg magát 1916 és 1917 fordulóján. Ez az az időszak, amikor az írónál tuberkulózist diagnosztizálnak, ami 1924 évi halálához vezet.
Oldalak
Hirdetés
