Fóbiák és félelmek - Így győzd le!

Vannak, akik a pókoktól, a kígyóktól vagy a magasságtól rettegnek, de akadnak olyanok is, akik fóbiájuk miatt még az utcára sem mernek kimenni.

A fóbia irracionális félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amelyek igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. Alig akad olyan ember, aki ne félne semmitől, még ha nem is vallja be. Ez természetes, de nem mindegy, hogy félelmeink mennyire befolyásolják a mindennapjainkat.

A fóbiák 3 fő csoportja:
Szociális fóbiáról beszélünk, amikor a beteg bénító félelmet érez minden olyan helyzetben, ahol társaságban kell lennie. A szociális fóbiákban szenvedők folyamatosan attól félnek, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák és megalázzák magukat. Ez odáig fajulhat, hogy nem bírják ellátni napi feladataikat, veszélybe kerülhet a karrierjük és a kapcsolataik is. Ilyenkor szakember segítségére van szükség, aki gyógyszeres kezeléssel és terápiával segít leküzdeni a félelmet.

Pánikbetegségről akkor van szó, amikor a beteg minden különösebb ok nélkül retteg, halálfélelme, úgynevezett pánikrohama van. A pánikbetegség legtöbbször agorafóbiával társul. Az agorafóbiás személy fél olyan nyilvános helyen tartózkodni, ahonnan szerinte nehéz elmenekülni, egyesek viszont az egyedülléttől félnek. Szoronganak például a bevásárlóközpontokban vagy a tömegközlekedési eszközökön félnek, hogy pánikroham tör rájuk. A betegség jól kezelhető, a gyógyulás pár hónap alatt bekövetkezhet.

Speciális fóbiáknak nevezzük azt, amikor egy meghatározható dologtól félnek, például repüléstől, tűtől vagy egy bizonyos állattól. Az ilyen fóbiák többnyire gyermekkorban alakulnak ki, általában gyakrabban előfordul nőknél, mint férfiaknál.

Különös félelmek:
Akik rettegnek a hosszú szavaktól, azok Hippopotomonstrosesquippedaliophobiában szenvednek. Ha egy ilyen szót látnak a betegek, kihagy, vagy éppen felgyorsul a lélegzetük, ütemtelenné válik a szívdobogásuk, elkezdenek izzadni, émelyegnek.

Az alektrophobia a csirkéktől, a globophobia a lufiktól, a pupaphobia a játék babáktól való félelmet jelenti. A cathisofóbia: félelem a leüléstől, ami azzal a következménnyel jár, hogy a beteg számára szinte minden olyan tevékenység, amihez le kell ülni, kényelmetlenné válik, például autóvezetés, irodai munka, sőt még a vécézés is. Dextrofóbia: Félelem a jobb oldaladon lévő tárgyaktól. Mindegy milyen tárgyról van szó, elég, ha a jobb oldaladon van. A betegség egy Rudolph Dexterfield nevű páciensről kapta a nevét 1957-ben, ő volt az ugyanis, akinél a világon először diagnosztizálták ezt a fóbiát, mely azt követően alakult ki nála, hogy kemoterápiás kezelést kapott. Létezik párja is ennek a fóbiának: levofóbia, azaz a bal oldalon lévő tárgyaktól való félelem. Genufóbia: Félelem a térdektől. Amikor a beteg meglát egy térdet - mely lehet akár a sajátja is - megijed és émelyegni kezd. Ugyanakkor a fóbiának velejárója az is, hogy amennyire szeretné elkerülni a térdek látványát, azok annyira odavonzzák a tekintetét.

Mi váltja ki a fóbiát?
Kiválthatja a fóbiát egy riasztó esemény is, kialakulhat gyermekkorban vagy a felnőttkor elején. Egy teória szerint egyes fóbia biológiailag belénk van programozva, gondoljunk csak az ősemberekre: számukra hasznos volt a sötétségtől való félelem, mivel a vadállatok nagy része napnyugta után vadászik. Való igaz, hogy vannak reális félelmeink, amelyek megvédenek minket, de amelyek irracionálisak, azokat próbáljuk meg legyőzni, ha kell, forduljunk orvoshoz. A félelemtől való megszabadulástól nemcsak fellélegezhetünk, megkönnyítjük életünket, hanem egy nagy adag önbizalmat is ad.