Riasztó adatok: kiderült, hol várnak a legtovább a mentőre Magyarországon
Közben a hívó felelőssége abban áll, hogy a pánik ellenére képes legyen összeszedetten kommunikálni.
Van azonban olyan helyzet, amikor a mentők se tudnak percek alatt kiérni
A mentőhívás pillanata mindig feszült, sokszor kaotikus helyzet. Az ember ilyenkor ösztönösen a pánik felé sodródik, hiszen a saját vagy egy szerette életéről van szó, és minden másodperc számít. Mégis, a mentésirányítók évtizedes tapasztalata azt mutatja, hogy a legkritikusabb percekben a higgadtság életmentő tényező lehet.
A mentőszolgálat rendszere úgy működik, hogy a bejelentés minősége (vagyis az, mennyire pontosan és gyorsan tudja a hívó átadni az információkat) közvetlenül befolyásolhatja a riasztás hatékonyságát. A mentésirányító nem látja a helyszínt, nem ismeri a körülményeket, és nem tudja felmérni a beteg állapotát másképp, csak a hívó szavaiból. Ezért a mentőhívás első másodpercei nemcsak a segítségkérésről szólnak, hanem arról is, hogy a hívó képes-e átadni azt a tudást, amely alapján a rendszer a lehető leggyorsabban és legpontosabban reagál.
A cím pontosítása, a beteg állapotának leírása, az életjelek megfigyelése mind olyan információ, amely alapján eldől, milyen típusú egységet küldenek, milyen prioritással, és milyen felszereléssel. Ha a hívó kapkod, elhallgat részleteket vagy nem tudja megfogalmazni, mi történik, az a rendszer számára bizonytalanságot jelent, és ez a bizonytalanság időveszteséggé válik.
Azonban most sok adat látott napvilágot. Hol várnak általában a legtovább a mentőre Magyarországon, az a galériánkból kiderül!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
