Menjünk? Ne menjünk? Mehetünk-e egyáltalán?

Ahogy az elmúlt napok mutatják, nemcsak a nyár, hanem a koraősz is tartogat meglepetéseket azok számára, akik nem szeretnek otthon ülni. Árvizek Cipruson és Arizonában – két nagyon kedvelt turisztikai régió érintett. Nekünk pedig el kell dönteni, utazunk-e, vagy nem?

Ritkán fordult elő több mint fél évszázados újságírói munkálkodásom során, hogy az események olyan fordulatot vettek, amelyek a korábban feltételezetteket teljesen új megvilágításba helyezik. Augusztus végén még úgy látszott, a last minute utak slágere Ciprus lesz – de aztán jött a borzalmas vihar, a hullámzó tenger, a felborult komp Girnénél, tehát az északi részen, halottakkal.

Újra süt a Nap

A tét óriási, mert a szigetre egy évben 7 millió vendég érkezik! Délen, az EU-hoz tartozó Ciprusi Köztársaságban 4,5 millió az átlag, de jön fel az északi rész is 2,5 millióval – igaz, ezek egy része a baráti Törökországból érkezik, s hétvégén általában a kaszinókban mulatja az időt, mert az hazájukban be van tiltva. A bevétel a déli részen nyaldossa a 4 milliárd eurót, míg északon is meghaladta már az egyet. Rengeteg a beruházás, sokan hónapokat töltenek a szigeten. Elsősorban Észak-Európából jönnek (sokan itt telelnek át), de mint korábbi cikkeimben is utaltam rá, rengeteg az ukrán vagy orosz is, akik viszont a háború viszontagságai miatt jöttek.

De vajon mit tegyünk mi – továbbra is számolni kell viharokkal? Miután hosszú évek óta szeptember második felében utazom az északi területre, saját tapasztalatom szerint megnyugszik az időjárás, a tenger 28 fokra melegszik, a hőmérséklet pedig ilyenkor a legkellemesebb, 32 fok körüli. Mai adatok szerint minden mértékadó meteorológiai portál úgy véli, hogy visszatér a Nap, felhő nem lesz. Umut Gürtunc a Korineum luxushotel és golfpálya tulajdonosa, és munkatársai szerint semmi nyoma nincs már a viharnak, újra lehet fürdeni és golfozni is. Ezek szerint mégiscsak érdemes lehet lecsapni a kedvező last minute kínálatokra!

Mi lesz a Grand Canyonnal?

Aki távolabbra kívánkozik, az USA-ban Arizonába, jelesül a Grand Canyon környékére, nos annak azt tanácsolom, várjon, mikor megy. A hatalmas esőzés ugyanis teljesen felborította a turizmus lehetőségeit, nem tudni, mikor áll helyre a rend. Az árvíz különösen azért volt súlyos, mert nem egyszerűen néhány túraútvonalat zártak le. A villámárvíz a Grand Canyon vízellátásának kulcsfontosságú, 20 kilométeres vezetékének mintegy 40 százalékát megrongálta vagy megsemmisítette. Ráadásul az éjszakai szálláshelyeket is becsukták, több kemping és túraútvonal is zárva marad, a Colorado folyón pedig a folyami közlekedést is felfüggesztették.

Érdemes megvizsgálni, mekkora gazdasági kárt okoz egy ilyen természeti csapás. A Grand Canyon általában ötmillió vendéget fogad évente, a bevétel pedig 30 milliárd dollár. Ezért a tényleges gazdasági kár jóval nagyobb lehet, mint a pusztán kieső belépőjegyek vagy látogatói költések. A szállodák, éttermek, raftingcégek, túravezetők, helikopteres szolgáltatók és a környékbeli települések is komoly veszteséget szenvedhetnek.

Több tízmillió dolláros veszteség

Márpedig az egyedülálló kanyon 200 000 arizonainak biztosította eddig a munkát. Nyilván így lesz ez a jövőben is, de a helyreállítási időben kieséssel kell számolni, ráadásul nem tudni, mikor áll helyre a turisták bizalma, tehát mikor lesz újra biztonságérzetük.

Becslések szerint, amennyiben az árvíz miatt 100 ezer turista utazását törlik vagy halasztják, a közvetlen turisztikai bevételkiesés nagyságrendileg 18–20 millió dollár lehet. Ha azonban a lezárások miatt félmillió látogató marad el, már 90 millió dollár körüli közvetlen költés kerülhet ki a térség gazdaságából.

Fotók: Oltványi Tamás