Figyelmeztet a Semmelweis Egyetem szakértője: Kiderült, mi szabadul fel a rágógumikból a szánkban

Sokan nem is sejtik, hogy a rágógumik többsége ma már műanyag alapú, így a rágás során néhány perc alatt akár több ezer mikroműanyag-részecske is felszabadulhat. A Semmelweis Egyetem szakértője arra figyelmeztet, hogy ezek az apró darabkák a nyállal együtt az emésztőrendszerünkbe jutnak.

Rágós kérdés

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a modern élelmiszeriparban kapható rágógumik szinte kivétel nélkül eltávolodtak a hagyományos, természetes növényi gyantáktól. A Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója, Pilling Róbert rámutatott arra, hogy a ma forgalomban lévő rágók rugalmasságát, tartós állagát és hosszan tartó ízét úgynevezett élelmiszeripari polimerek biztosítják. Ezek az összetevők azonban szerkezetüket tekintve pontosan úgy viselkednek, mint a környezetünket szennyező egyéb műanyagok, vagyis a fizikai hatásokra idővel apró részecskékre töredezhetnek. A mechanikus rágási folyamat következtében a gumialapból szinte azonnal mikroműanyagok válnak le. „A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe” – emeli ki Pilling Róbert, rávilágítva arra, hogy a folyamat közvetlen hatással van a testünkre. Bár a rágózásnak vannak ismert funkciói, például a szájhigiénia támogatása és a nyáltermelés fokozása, a szakember szerint ezek a pozitívumok a mindennapi alapos fogápolással is tökéletesen elérhetők, így a rágógumi egyáltalán nem számít nélkülözhetetlen részének a humán étrendnek. Az is kiderült, mekkora a veszély a rágók miatt.

Lapozz a folytatásért!