Vietnám: van még kerozin

Nincs igazán ok az ünneplése a nemzetközi turizmusban, hiszen a legfontosabb elem eshet ki a rendszerből – az utazás szabadsága. Rendkívüli a tét az ázsiai országok számára is. Márpedig, ha a kerozinhiány miatt elmaradnak a turisták, a gazdasági fellendülésnek ott is vége.

A világ talán legszebb szigetcsoportja Vietnám északi részén, a Ha Long öbölben van, ahol közel 2000 mészkőszikla emelkedik ki méltóságteljesen vagy éppen sejtelmesen a tengerből, a turisták megelégedésére. Vietnám turisztikai bevételeinek tekintélyes része abból származik, hogy a 3000 kilométer hosszú tengerpart rendkívül változatos, de mindenütt kiváló a stand és meleg a tenger, talán az északi régiót kivéve.

22 millió turista évente

Itt viszont a Ha Long öböl kisegít, mert még a mostani, vészterhes időkben is özönlenek a turisták, igaz feltűnően sok a helybeli. Az ország tavaly 40 milliárd dollárt hozott be a turizmusból, ez a GDP 8,8 százaléka, meghaladta a Covid előtti szintet, ami remek eredmény volt. Több mint 22 millió vendég jött a környező országokból, de Európából és Ausztráliából is, mert az egzotikus környezet, a remek telek, nem utolsó sorban pedig a minőséggel párosuló olcsó árak igen vonzónak bizonyultak.

A fővárostól, Hanoitól kiváló minőségű autópályán alig 3 óra alatt elérhető Ha Long öbölben óriási változásokat lehet tapasztalni. E sorok írója 7 évvel ezelőtt járt itt utoljára, azóta ultramodern kikötők létesültek, szállodák és magánvillák sorjáznak a parton. Gyorsjáratú hajóval lehet megközelíteni a környék egyik legkülönlegesebb szigetét, Quan Lant. Az Angsana Quan Lan luxushotel gyorsjáratú hajót küld a turistákért, ha kis csoport érkezik nyolc személyes a hajó, ha nagy, akkor 40. Ez is a mai Viketnám: minőség felsőfokon! A kapitányok legalább 30 éve vannak szolgálatban, mert sok sziget között kell manőverezni, s ez igen nehéz, felelősségteljes.

Angsana Quan Lan a parton

Negyven perc az út, s eközben el lehet gondolkodni azon, vajon a kommunista hatalom miért nem engedte a James Bond filmek forgatását a varázsos szigetek között, miközben a szomszédos Kambodzsa sokkal keményebb vonalat képviselő kormánya Angelina Joliet örömmel látta, s a Lara Croft hozta meg az ismertséget és évente a 8 millió turistát az ország számára.

A csodálatos Angsana Quan Lan hotel igazgatója, Kurt Vieren Belgiumból érkezett, mert profi menedzsment dukál a szupermodern hotelhez és a remek szoláltatásokhoz. A tengerparton drótkötélen lehet csúszni a kalandkeresőknek, minigolf, tenisz, paddle, gyermekcsúszda, kajak, edzőterem, szauna dukál a vendégnek. Aki kíván, romangtikus vacsorán is részt vehet közvetlenül a tenger mellett a homokos parton, ahová kitelepül a Hahn Nguyen chef csapata, elképesztő ízharmóniával készítik le a Quan Lan tálat osztrigából, helyi halból, rákból és zöldségekből.

Drága a szárított giliszta

A legütősebb azonban a hajnali tengeri gilisztakeresés. Apály idején a kicsit latyakos, de gumicsizmában járható tengerfenéket helyi halászok járják végig, hogy ásóval addig turkáljanak, amíg csupasz kézzel a nem éppen legépületesebb látványt nyújtó gilisztákat kiszedik a homokból. Akinek van kedve a turisták közül is csatlakozhat a programhoz. A helyi halászoknak nagyszerű bevétel a giliszta, szárítva egy kilóért 2000 eurót is elkérnek, ami tetemes összegnek számít, különösen vidéken.

Az európai turisták elégedetten szemlélik azt is, hogy olcsó és finom az étel- és italkínálat. Egy sör például jóval 1000 forint alatt van, ami a rekkenő hőségben kifejezetten csábító ár az ötcsillagos hotelben. Sok vendég van a 160 szobás létesítményben a spaközpontban is, ahol kizárólag helyi masszőröket képeznek, mert a hotel úgy véli, fontos, hogy a környéken élőknek legyen munkája. Több hónapos nyelvtanfolyam is jár mindenkinek, bár érezhető, hogy az idegen nyelv elsajátítása nem könnyű – ezt már Pham Quy Bao a spa igazgatója mondja lapunknak, aki hozzáteszi: öt masszőre van, a legkedveltebb a lazító kezelés, de mindenhol kizárólag természetes anyagból készült krémeket használnak – ez ma már Vietnámban is alapkövetelmény!

Fotó Oltványi Tamás