A háború átrendezi a téli utazási piacot

Cikksorozatban számolunk be arról, miként is alakul az iráni katonai konfliktus kirobbanása, tehát február vége óta a nemzetközi utazási piac, s mik a legfontosabb tendenciák most, amikor meg kell hozni a döntést annak, aki teheti: hová utazik télen repülővel?
Néhány nappal a novemberi amerikai időközi választások előtt érzékelhető, a válság nem oldódik meg, a turisztikai iparág egyes ázsiai régiókban szenved, máshol azonban nincs gond. Ellentmondásos arcát mutatja tehát a piac, s ennek elsősorban az ár és az elérhetőség az oka. Számolni kell azzal, a repülőjegy árak biztosan nem csökkennek.
Aki az utóbbi időben a tehetős magyarok kedvenc üdülőhelyévé előrelépett Maldív szigeteket célozza meg érdemes tudnia, hogy ez az ország szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, mert márciusban 20,7 százalékkal, áprilisban közel 25,6 százalékkal kevesebb turista érkezett, mint 2025 azonos hónapjaiban, s ez esetleg árcsökkentést idézhet elő.
Kevesebb lesz a nyereség
Azért csökkent az érdeklődés, mert leggyorsabban és legolcsóbban Dohán és Dubajon át lehet megközelíteni ezeket a csodálatos üdülőhelyeket, márpedig éppen ez a két légiközlekedési központ esett ki egy időre a rakétatámadások nyomán. Várakozások szerint idén legalább 30 millió utassal kevesebben fordulnak majd meg a régió legforgalmasabb repülőterein, mert az emberek a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy vállalják az utazást! Ezt mutatja, hogy a légitársaságok várt idei nyeresége 18 milliárd dollárral csökkenni fog – de az év végéig még így is marad legalább 23 milliárd plusz! A magyaráztat a drága kerozinára, a járattörlések és az, hogy a háború miatt ki kell kerülni bizonyos régiókat, ezért hosszabb és drágább a járatok üzemeltetése.
Azok a légitársaságok jártak rosszul, amelyek sok járatot üzemeltettek Ázsia felé – az Emirates, a Qatar, az Etihad és a Turkish. Ugyanakkor a finnek új üzletpolitikával álltak el, s forgalmuk 20 százalékkal nőtt. A közel-keleti országok idegenforgalma is szenved (főleg a felkapott Dubaj), mert idén legalább 40 millió turista kiesésével lehet számolni. A mostani támadások következtében pedig Szaud-Arábia egy időre jegelheti azt a tervét, hogy a világ új turisztikai nagyhatalma lesz, pedig sok pénzt fektettek be a misztikus sivatagi övezetekben luxus üdülőhelyek, utak és vasutak építésébe!
A Maldív szigetek gondja
Visszatérve a magyarok egyik kedvenc célállomására, a Maldív szigetekre (több mint tízezer honfitársunk utazott tavaly oda) szeptemberre már csak 0,5 százalékos volt az elmaradás, az első kilenc hónap összesített visszaesése pedig mintegy 3,9 százalékra mérséklődött, ami azért fájdalmas számukra, mert az egyik fő ellenlábas, Vietnám a háború ellenére ellentétes számokat produkált.
Egy korábbi cikkünkben már leírtuk a vietnámi csodát, s most jönnek a megerősítő adatok. 2026 első kilenc hónapjában 17,68 millió külföldi látogató volt, ami 14,5 százalékos növekedés. Szeptemberben önmagában 16,1 százalékkal emelkedett a forgalom az előző év azonos hónapjához képest. A Ha Long Öböl elképesztően gyönyörű övezetébe mesésen beilleszkedő Angsana Quan Lan vezetőjét, Kurt Vierent is idéztük, aki úgy ítélte meg, hogy a minőség a reális árral párosulva középtávon is a régió nagy nyertesévé teszi Vietnámot.
Új célpont kell
Ehhez hozzátartozik, hogy Thaiföld áprilisban 32,14 millióra csökkentette 2026-os külföldi turistaforgalmi célját, ami pedig pár éve még 40 millió körül járt! A közel-keleti látogatók száma az első öt hónapban csaknem 30 százalékkal maradt el az előző évitől.
A képet árnyalja, hogy Thaiföld viszonylag drága lett (főleg fő riválisához, Vietnámhoz viszonyítva), de az is lehet, hogy a turisták kicsit megszokták már ezt az országot, s a feltűnő földrajzi szépségeket kínáló Vietnám és Kambodzsa felé fordulnak.


























