Egy egész települést söpört el a Tisza, a katasztrófa híre bejárta a világot

Az 1870-es évek végén óriási árvíz tört Szegedre, mely teljesen romba döntötte a török kor után újjáépült várost. Cikkünkben a katasztrófa előzményeit, lefolyását és utóéletét idézzük fel.

Előre lehetett látni, hogy ebből katasztrófa lesz

1879. március 12-én éjjel kettő órakor sorsfordító pillanat érkezett el a gyönyörű magyar nagyváros, Szeged történetében - írja a Rubicon. Ekkor tört ugyanis pusztító árvíz a településre, tulajdonképpen teljesen romba döntve azt, és elsöpörve szinte mindent, ami a török kor után újjépült.

A katasztrófa később nem csupán Magyarországon, hanem szerte a világon ismertté vált. Kiváltó oka elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozásából eredt, mivel a folyó kanyarulatait sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott elfolyni a kanyargós mederben. A Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros is tetézett –, de végül 1879-ben csapott le Szegedre.

A szóban forgó éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és „hátulról” öntötte el a várost, három hónapig víz alatt tartva szinte Szeged teljes egészét, elpusztítva majdnem az összes épületet. A katasztrófa után öt nappal I. Ferenc József személyesen látogatott el az árvíz sújtotta területre, és nem csupán komoly támogatást ígért, de Tisza Lajos személyében még királyi biztost is kinevezett az újjáépítésre.

Lapozz, a cikk a galériában folytatódik!

Szeged katasztrófájának híre később az egész világot bejárta, s nem csupán Európából, de Kínából, Indiából, Afrikából, sőt szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf