Katalin döntött, nem hajlandó kompromisszumot kötni: ezt az egy királyi hagyományt soha nem fogja követni

Katalin döntése, amely szembemegy a királyi nevelés évszázados gyakorlatával
A brit királyi családban generációk óta szinte magától értetődő volt, hogy a gyermekek nagyon fiatalon bentlakásos iskolába kerülnek. Ez a hagyomány nem csupán oktatási döntés volt, hanem a „felkészítés” része: a korai elszakadás a családtól, a fegyelem, az érzelmek visszafogása mind azt a célt szolgálta, hogy a jövő uralkodói és vezetői keménnyé, érzelemmentessé váljanak. Katalin hercegné azonban kifejezetten ellenzi ezt a megközelítést. Több, a királyi családhoz közel álló forrás szerint határozottan úgy véli, hogy a túl korai bentlakásos iskola érzelmi törést okozhat a gyermekek életében, különösen egy olyan nyomással teli közegben, mint amilyen a monarchia világa.
Katalin álláspontja szerint a gyermekeknek szükségük van a szülők folyamatos jelenlétére, különösen a korai években, amikor az önbizalom és az érzelmi stabilitás alapjai kialakulnak. Ez a gondolkodás gyökeresen eltér attól, amit korábban Károly király, Vilmos herceg vagy akár Erzsébet királynő generációja természetesnek vett. A hercegné nem titkolja, hogy saját gyermekkori tapasztalatai és pszichológiai érdeklődése is szerepet játszanak ebben a döntésben. Számára a hagyomány önmagában nem érték: szerinte az a fontos, hogy az adott szokás valóban szolgálja-e a gyermekek lelki egészségét. Bár hivatalosan soha nem jelentették ki nyíltan, hogy a walesi gyerekek teljesen elkerülik majd a klasszikus bentlakásos iskolákat, minden jel arra utal, hogy Katalin nem hajlandó ugyanazt az utat járni, amelyet elődei kényszerűen végigjártak.























