Nem lehet megfékezni a klímaváltozást: hamarosan eltűnhetnek az erdők Magyarországról, de a bükköseinknek is búcsút mondhatunk

Az idei június minden korábbinál szárazabb volt Magyarországon, sőt a jelenlegi klímamodellek alapján elmondható, hogy a következő évtizedekben csapadékszegény, aszályos nyarak egész sora vár ránk, ami megannyi negatív következménnyel jár majd.

Aszályok sorozata

Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai a Másfélfokon közzétett elemzésükben prezentálták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan formálódhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A legkomorabb elképzelés szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek.

2025-ben Magyarországon eddig csupán márciusban esett a szokásosnál több csapadék, a többi hónap az átlagosnál szárazabbnak adódott. Az általánosságban egyik legcsapadékosabb hónapunk, a június, idén a legszárazabb és a második legmelegebb volt az 1901 óta tartó mérések alapján. Július elejéig a 2022-es évi, eddigi legsúlyosabb aszállyal vetekedett a szárazság mértéke, de aztán a júliusi zivatarok enyhítették az aszályt – legalábbis az ország nyugati és északkeleti felén. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály van. Érdemes megjegyezni, hogy az aszály természetes része hazánk éghajlatának, azonban a gyakoriságában és súlyosságában bekövetkező változások összefüggésben állhatnak a klímaváltozással.

Az egyre gyakoribb szárazság a növényzetre is hatást gyakorol, mely alkalmazkodni kezd az új körülményekhez. Bizonyos fajok háttérbe szorulhatnak, mások előretörhetnek, és így lassan a táj is arculata is átalakulhat. Azt, hogy adott éghajlati viszonyok mellett milyen erdő, illetve növénytársulás "érzi jól magát", az erdészeti klímaosztályokkal – bükkös, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, erdőssztyepp és sztyepp – lehet jól leírni. A felsorolt kategóriák közül az elsők hűvösebb és nedvesebb klímát jelölnek, míg a sor másik vége a melegebb és szárazabb éghajlatot mutatja. Ha pedig egy területen olyan erdő van, amelynek klímaosztálya eltér az ott uralkodó éghajlati viszonyoktól, annak fajösszetétele előbb-utóbb átalakulhat. A kutatók az ún. erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgálták, amely a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérséklete és csapadékösszege alapján számítható ki.

Lapozz tovább, a cikk azonnal folytatódik!