Tarantino toplistája: így rangsorolja saját ikonikus filmjeit a világhírű rendező

Forgatókönyvekről és a rendezésről

Tarantino szokásához híven nem kertelt, amikor arról kérdezik, hogyan látja saját életművét. “A “‘Volt egyszer egy… Hollywood’ a kedvencem, a ‘Becstelen brigantyk’ a legjobb filmem” – mondta. – „De szerintem a ‘Kill Bill’ az abszolút Quentin-film, olyasmi, amit rajtam kívül senki más nem tudott volna elkészíteni. Minden egyes eleme mintha az én képzeletemből, az ösztöneimből, a szenvedélyeimből és az őrületeimből lett volna kitépve. Úgy érzem, a ‘Kill Bill’ az a film, amire születtem, a ‘Becstelen brigantyk’ a remekművem, a ‘Volt egyszer egy… Hollywood’ pedig a szívem csücske.”

Ha Tarantino saját filmjeit rangsorolja, nem elégszik meg annyival, hogy a „kedvenc” vagy a „legjobb” kategóriák közé sorolja őket – külön figyelmet fordít arra is, hogyan értékeli a forgatókönyveit és a rendezői munkáját. Hiszen az ő életművében a kettő szorosan összefonódik: a szövegek feszültséggel teli párbeszédei és a kameramozgásai egymásból épülnek. Éppen ezért különösen izgalmas, hogy a „Becstelen Brigantyk” forgatókönyvét tartja a legjobbnak. Mint mondta, ez a film épült a legszilárdabb alapokra, minden jelenet pontosan a helyén volt, és dramaturgiailag olyan egységet képez, amire rendezőként is könnyű volt építenie.

Ezzel szemben az „Aljas nyolcas” és a „Volt egyszer egy… Hollywood” forgatókönyveit szintén a legjobbak közé sorolta, ám itt a rendezői munkáját hangsúlyozta ki. Tarantino szerint az „Aljas nyolcas” különösen fontos számára, mert ott érezte úgy, hogy a lehető legjobban szolgálta ki a saját írását. Nem kellett újrateremtenie, nem kellett hozzáadnia többet, mint ami már papíron is erős volt – egyszerűen csak a legjobb formában kellett vászonra vinnie.

És bár szívéhez nőtt a „Volt egyszer egy… Hollywood” világa, nem vállalta el a folytatás, a „The Adventures of Cliff Booth” megrendezését, mert nem akarta, hogy pályája záróakkordja egy folytatás legyen. Ez sokat elárul arról, hogy a rendező mennyire törekszik az egyediségre és nem engedi, hogy karrierje utolsó darabja egy utánérzésként hasson – még akkor sem, ha sok rajongó szívesen látta volna, mit kezd újra Brad Pitt figurájával.

De vajon mit árul el ez a szigorú önmérce Tarantino alkotói filozófiájáról, és hogyan illeszkedik a készülő tizedik film körüli találgatások sorába?